Kevésbé fájna a feje annak a négyezer kórházi beszállítónak, akik a járó-és fekvőbetegellátás számára biztosítják az orvosi eszközöket, műtéti felszereléseket, ha nem évente egyszer, hanem negyedévente rendeznék a számláik végösszegét - mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az Orvostechnika Szövetség főtitkára. Az egészségügyben évek óta bevett szokás, hogy a kórházi eszközbeszállítókat év végén egy úgynevezett kórházkonszolidáció keretében fizetik ki.

Úgy nőtt a kórházi adósság négymilliárdot, hogy nem sok minden történt a nyáron.

Hiszen már most is a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint a kórházak július végi lejárt adóssága meghaladta a 29 milliárd forintot, a június végi 24,9 milliárd forint után - mondta a beszállítók érdekeit képviselő szakember.

Kiemelte: a nyári időszakban jellemzően sürgősségi betegellátás zajlik az egészségügyben, az elektív (előre tervezett) műtétek a szabadságok miatt inkább az őszi hónapokra csúsznak. A bizonytalan bevételi források miatt a vállalkozások versenyképessége is sérül, nem tudnak kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni - tette hozzá a főtitkár. 

A négy orvosegyetem lejárt számláival együtt az összes tartozásállomány már eléri a 35 milliárd forint is.

A szakember példaként említette a Szegedi Tudományegyetemet, melynek a 30 nap alatti tartozása jelentősen 600 millió forinttal nőtt, az okok egyelőre nem ismertek.

Rásky László szerint idén ugyan nem állnak olyan rosszul az intézmények, mint tavaly ilyenkor, amikor július végén már 46 milliárd forint körüli adósságot görgettek maguk előtt a betegellátók, de akkor még egy kicsivel több volt a covidos beteg, aki kórházi ellátásra szorult.

Pörögnek a szemműtétek

Egyetlen területen, a szemészeti ellátásban nem csökkent a megrendelt eszközök aránya- mondta Rásky László. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista adatai szerint jelenleg is 18 ezernél is többen várnak szürkehályog-műtétre, tavaly decemberben 17 ezer várakozó volt a nyilvánosan elérhető listákon. A műtéti beavatkozásra a medián várakozási idő a megelőző hat hónapban negyven nap volt. A legtöbben, kétezernél is több beteg a Honvédkórházban vannak előjegyezve, de 1500-an várnak Nyíregyházán is a szemműtétre. 

Begyűrűzött az infláció

A szakember szerint a júliusi emelkedés hátterében egyértelműen már az inflációs hatás áll, drágultak az élelmiszerek, emelkedett a szolgáltatások ára, mint például a takarítás vagy a szállítás költsége is - sorolta a a főtitkár. Kérdésre válaszolva megjegyezte, a következő hónapokban sem várják az adósságnövekedés dinamikájának csökkenését,

így november végére elérheti a kórházak adóssága az 50 milliárd forintot is.

Éppen ezért mihamarabbi adósságrendezést sürget az Orvostechnikai Szövetség (OSZ). Rásky László felhívta a figyelmet arra, hogy az ország gazdasági teljesítménye lehetővé, az egészségügyi intézmények finanszírozási hiányosságai a várható költségnövekedések pedig szükségessé teszik, hogy már ősszel rendezzék a kifizetetlen számlákat.

Példaként elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei év második negyedévében 6,5 százalék volt a GDP növekedése, a Pénzügyminisztérium adatai szerint ezzel az adattal Magyarország dobogós az Európai Unióban. 

A következő hónapokban a kórházakat extrém módon terheli majd az energiaárak emelkedése, amelynek finanszírozásához Rásky László szerint nem rendelkeznek elegendő forrással.

Állami segítséget várnak a szakrendelők a gáz- és villanyszámlák emelkedése miatt - erről pedig Pásztélyi Zsolt a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke beszélt korábban. A rendelők legnagyobb, nagyjából 80–85 százalékot kitevő költségelemei a bérek és a vállalkozói díjak kifizetése. A fennmaradó 15-20 százalékot érinti az infláció, azon belül is kiemelkedően az energiaárak drágulása.

A szakemberek szerint olyan finanszírozási döntésekre van szükség az egészségügyben, amelyek meggátolják a betegellátó intézményekben az adósságok további halmozódását.