Minden idők legmagasabb kórházi adósságát 23,4 milliárd forinttal szárnyalta túl a szeptember végi, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Jelenleg 108,2 milliárd forint tartozást görgetnek maguk előtt az intézmények, az eddigi legmagasabb regisztrált érték 84,6 milliárd forint volt, 2015 április 30-án.

A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai egy picit mást mutatnak, eszerint az egészségügyi intézmények szeptember végén 82,5 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóiknak, a modellváltás miatt az egyetemi klinikáknak nem kell az államkincstárnak adatot szolgáltatni. 

Kapcsolódó

Az egyetemi klinikák tartozásai:

  • Debreceni Egyetem: 9,914 milliárd forint (+ 1,73 milliárd)
  • Semmelweis Egyetem: 1,139 milliárd forint (+189 millió)
  • Pécsi Tudományegyetem: 7,447 milliárd forint (+856 millió)
  • Szegedi Tudományegyetem: 7,337 milliárd (+929 millió)

A tartozásállományból 0,2 milliárd forint az állammal, 0,4 milliárd forint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjával szembeni tartozás, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben 81,9 milliárd forint áll fenn, amelyből 2 milliárd forint államháztartáson belülre irányul.

Minden második kórház érintett

Az államkincstár felé az adatszolgáltatásra kötelezett 563 intézményből valamennyi teljesítette kötelezettségét. Az adós intézmények száma szeptemberben 295, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozása 81 intézménynek volt, vagyis minden második intézményben halmozódtak a kifizetetlen számlák. 

Korábban, október 11-én a magyar orvostechnikai szektor meghatározó érdekképviseleti szervei az ETOSZ, a Mediklaszter és a OSZ egy közös sajtótájékoztatón arra hívták fel a figyelmet hogy szeptember végére a kórházi adósságok összege már jócskán meghaladta a 100 milliárd forintot is, ekkora kintlévőséggel már nem tudnak megbirkózni, a cégek türelme elfogyott, mivel már hónapok óta hitelekből működtetik vállalkozásaikat. 

Korábbi években szeptemberben jellemzően a számlák 40 százalékát nem egyenlítették ki az intézmények, most őszre ez már 66 százalékra nőtt, mondta Király Gyula, a Mediklaszter társelnöke.

Arra a kérdésre, hogy érkezett-e a kormány részéről bármilyen válasz Rásky László azt mondta lapunknak: hivatalos reakciót sehonnan sem kaptak. És hozzátette: az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) múlt heti fórumán kiderült, hogy a tárgyalások azon a szinten folynak, ahol az orvostechnikai beszállítókat már nem szokták megkérdezni.

Az EGVE-n Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, hogy november elején kerülhet a kormány asztalára a kórházi adósságok rendezésének ügye.

Elmentek a falig a beszállítók

Az államtitkár a Balatonalmádiban tartott eseményen arról is beszélt, hogy az adósságrendezés mellett az is a cél, hogy megmutassák a Pénzügyminisztériumnak, melyek azok az adósságnövelő költségelemek, amelyek nem a menedzsmentoldalon keletkeznek.

Ez hosszabb távon mindenképpen előrelépés, bár hordoz magában kockázatokat.

Leginkább azt, hogy az erről szóló vita, egyeztetés kitolhatja az adósságrendezés időpontját

– érvelt Rásky László.

Ráadásul, bár zajlik az egészségügyben a homogén betegségcsoport (HBCS) revízió, a kórházi vezetőktől származó értesülések szerint, az esetszintű finanszírozás felmérésére nem nagyon akarnak jelentkezni az intézmények, tehát a munka egyik legfontosabb elemének elvégzése késlekedik. A főtitkár szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az államtitkár azt mondta: ennek az egész akciónak 1,5-2 év múlva lesz tényleges és látható eredménye.

Az Orvostechnikai Szövetség álláspontja elég nyilvánvaló: miközben támogatják az egészségügyi kormányzat törekvését az átlátható gazdálkodás és finanszírozás megteremtésére, a megrendelt és teljesített áruk és szolgáltatások ellenértékét határidőre meg kell fizetni. Még az államnak is – hangsúlyozta Rásky László.