Kedden derült ki, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogerősen megnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) szemben a kórházi fertőzések nyilvánosságra hozatala érdekében indított pert. Az Ítélőtábla kimondta: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait kórházankénti bontásban, azaz végre évekre lebontva, intézményenként lehet megismerni, melyik magyar kórház hogy áll a kórházi fertőzésekkel. A Népszavának nyilatkozó kórházvezetők megosztottak az ítélet várható eredményét illetően.

A korábbi hivatalos indoklás szerint a laikus betegek nem lennének képesek megfelelően értelmezni az adatokat, emiatt megrendül a bizalom az egészségügyi intézményekben. Az indokolás annak ellenére tartotta magát, hogy számos európai és a tengerentúli országban ezek az adatok nyilvánosak: szinte valamennyi betegellátóhely honlapján fertőzés-fajtákra bontva, laikusok számára is jól értelmezhető módon olvashatók. Ezzel szemben a magyar járványügyi hatóságok összesített adatai valóban értelmezhetetlenek a laikusok számára.

Tamás László János, a győri megyei kórház főigazgatója például azt mondta a lapnak, részben adatvédelmi okból nem támogatja szívesen a kórházhoz köthető adatsor nyilvánossá tételét, másrészt abban is bizonytalan, hogy a betegek képesek-e helyesen értelmezni a súlyos véráram-, vagy bélfertőzés adatait. Sásdi Antalnak, a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatójának ezzel szemben nincs ellenvetése a fertőzések részletes adatainak közlése ellen.

Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a kecskeméti megyei kórház főigazgatója is a laikusok következtetései miatt aggódik. A lapnak megfogalmazott véleménye szerint nem volna helyes, ha a közvélemény kórházakat állítana pellengérre. Szerinte a betegek nem számolnak azzal, hogy valaki már azzal is óriási kockázatot vállal, ha belép egy ilyen intézménybe. A kórházban csak a lehető legrövidebb ideig szabad tartózkodni, s mindenkinek ügyelnie kell rá, hogy se a személyzettől, se a betegtársaitól ne kapjon el fertőzést.

A kórházi fertőzések kérdése olyannyira kritikus, hogy még a szakma sem lát tisztán - írtuk egy őszi konferencián hallottakat idézve. Az IME egészségügyi szaklap októberi rendezvényén Barcs István, a Semmelweis Egyetem epidemiológiai tanszékének vezetője azt állította, a magyar adatok egyáltalán nem teljes körűek, még a szakma sem fér hozzá részletes, megbízható, valid számokhoz. Ugyan többféle kórokozó okozta fertőzés esetében is kötelező a kórházaknak jelenteni az eseteket, de ezeket nem ellenőrizi senki, a jelentéstétel elmaradását pedig nem szankcionálják, így az összesítések legfeljebb egyfajta tájékozódásra alkalmasak, a fertőzéseket csökkentő program készítésére már nem. Az már csak hab a tortán, hogy az érdemi infekciókontrollhoz infektológus szakemberekre is szükség lenne, ám ez egyelőre hiányszakmának számít.

Képünk forrása: Shutterstock