Gulyás Gergely: Lemondtak a miniszterek a kuratóriumi tagságukról

Katasztrófa Törökországban és Szíriában

A Belügyminisztérium jelentésére hivatkozva – az adatokat a török hatóságoktól kapták – elmondta, hogy több mint 110 ezren dolgoznak a mentésen a törökországi és szíriai földrengés területén. 27 túlélőt mentettek ki, és több tucat holttestet találtak a magyar mentők – a Kormányinfót megelőző hírblokkban már 30 túlélő megmentéséről adtak hírt.

Magyar áldozatról nincs tudomása kormánynak. A térségben tartózkodó 16 magyar állampolgárral felvették a kapcsolatot, „mindannyian jól vannak”.

Szerda este 156 főre és 26 kutyára emelkedett a törökországi mentési munkálatokban részt vevő magyar kontingens létszáma – közölt friss adatokat a miniszter. Elmondta, hogy „Magyarország minden lehetséges módon megpróbál segíteni az életek mentésében Törökországnak”.

Magyarország teljesíti vállalásait

A válság ellenére Magyarország teljesíti amit ígért – jelentette ki Gulyás Gergely. Az elmúlt évi magas infláció és a háborúra adott brüsszeli szankciók ellenére 

• a nyugdíjasoknak tett vállalásokat, 
• és a béremelésekre tett ígéreteket 

is tartotta a kormány. Utóbbinál Gulyás Gergely reálbérnövekedésről számolt be – azaz az infláció felett nőttek a keresetek 2022-ben. A miniszter hangsúlyozta, hogy folyósítják az inflációval megemelt 13. havi nyugdíjat is.

2023 feladatai

Az idei év legfontosabb feladatai közt

• az infláció letörését,
• a munkahelyek megvédését,
• valamint a recesszió elkerülését

említette.

Elkerülhető a recesszió

Elmondta, hogy a recesszió elkerülhető, és reálisnak látják, hogy a magyar gazdaság az idei évben 1,5 százalékos növekedést érjen el – ezt szerinte független elemzők becslései is megerősítik. 

– közölte a miniszter. Szerinte egyre többen támasztják alá a kormánynak azt az előrejelzését, hogy nem „kincstári optimizmus” a 1,5 százalékos gazdasági növekedés, hanem egy reális, még talán optimistának sem tekinthető becslés.

A hosszú távú növekedéshez elengedhetetlen az ipari és mezőgazdasági fejlesztések folytatása, ehhez pedig nagyon fontos, hogy legyen elegendő energia – emelte ki Gulyás Gergely.

A kormányülésen 2030-ig tartó energiastratégiát – Lantos Csaba energiaügyi miniszter előterjesztését – tekintettek át, melyben jelentős szerep jut az atomenergiára, ahogy a megújuló energiára is, valamint hálózatfejlesztésre is szükség van.

A brüsszeli forrásokat majd főként az energia területén költenék el – a hálózatfejlesztéstől egészen a kőolajvezetékek fejlesztéséig. Utóbbin Horvátországgal közösen dolgoznának. Elmondta azt is, hogy fokoznák az energiafüggetlenséget – itt a Mol és MVM együttműködését emelte ki.

Távoznak a miniszterek

A miniszter beszámolt arról is, hogy egy sor miniszter távozik az alapítványi fenntartásba adott egyetemek kuratóriumából: így Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor is lemondott az egyetemi kuratóriumokban betöltött tagságáról.

Gulyás Gergely elmondta az is, hogy minden kormányzati tisztviselőnek így kell eljárnia – azaz az érintett államtitkároknak, helyettes államtitkároknak, közigazgatási államtitkároknak, a miniszteri biztosoknak és a kormánybiztosoknak is. Ezt a döntést február 15-ig kell meghozniuk – maradnak az adott kuratóriumban vagy maradnak a kormányban.

A magyar kormány eddig is kész volt arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, vagyis azokat a kéréseket is támogatta, amelyeknek ugyan jogalapjuk nem volt – és az Európai Bizottság kéréseinek „jelentős része olyan, aminek közösségi jogi jogalapja egyáltalán nincsen” –, de Magyarország érdekeit nem sértették – közölte a miniszter. „Az Európai Bizottságnak kizárólag a közösségi jog alapján állva lenne szabad követeléseket megfogalmazni, de ezen réges-rég túl vagyunk” – fogalmazott Gulyás Gergely.

Kérdés-válaszok

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy ...

• Nem kerültek szóba a kormányülésen a MOK követelései: a Magyar Orvosi Kamara követeléseiről, illetve az ügyeleti rendszert érintő kérdésekről majd az egészségügyi kormányzat tárgyal a kamara képviselőivel. (Korábban beszámoltunk róla, hogy a MOK szerint „összeomlott a magyar egészségügy” – később a Belügyminisztérium sajtótájékoztatón reagált a kamara javaslataira.)
• „Megéri” a debreceni akkumulátorgyár: sok ezer munkahelyet teremt a 3000 milliárd forint összértékű beruházás. A gyárat akkor szabad megépíteni, ha a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat betartják, ami az állami támogatás feltétele is. A sajtóban megjelent 320 milliárd forintos állami támogatásról elmondta, hogy ez az összeg nem pontos.
• Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tárgyal a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tulajdonosaival a reptér megvásárlásáról. A magyar államnak egyébként nincs elég pénze a reptérre, így minden lehetőséget megvizsgálnak. Ugyanakkor rendkívül jövedelmező egy repteret tulajdonolni, ahogy stratégiai, nemzetbiztonsági kérdés is.
• Nem kell dízelhiánytól tartani: Magyarország kőolajellátása biztosított.
• Nagy István agrárminiszter Napi.hu-nak adott interjújában szó volt az ársapkák kivezetéséről is: az élelmiszerár-stopot már többször meghosszabbították, a miniszter viszont utalt arra, hogy nincs több hosszabbítás, áprilisban vége lehet az árstopnak. Ugyanakkor a Kormányinfón ezt Gulyás Gergely nem erősítette meg, ahogy az sincs napirenden, hogy április 30. előtt kivezetnék az ársapkákat.
• Még sosem bíztak Varga Juditban annyira, mint most: a Völner-Schadl-ügyet feszegető kérdésre Gulyás Gergely azt mondta, hogy „erősebb a bizalom Varga Judit iránt, mint valaha”. Beszélt arról is – ő is olvassa a témában megjelent cikkeket –, hogy úgy látja, valóban felmerül annak a valószínűsége, hogy bizonyos végrehajtói állások esetén befolyásolták kinevezéseket. 
• Nem lesz áfacsökkentés: nem merült fel az áfacsökkentés, mert az nem árcsökkentést hoz magával, hanem a kereskedelmi haszon növekedését.

Sopronbánfalván ülésezett a kormány

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével hétfő reggel megkezdődött a háromnapos stratégiai kormányülés a sopronbánfalvi kolostorban, az első téma a hajnali törökországi földrengés volt – tájékoztatott korábban Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Az MTI-vel hétfőn a tervezett témákat is közölte:

• Magyarország milyen segítséget tud nyújtani a földrengés sújtotta Törökországnak;
• kiemelt téma volt „Brüsszel szankciós politikája” és „ennek káros hatásai”;
• továbbá arról is egyeztettek, hogy „a szankciós inflációtól, a magas energiaáraktól hogyan lehet megvédeni Magyarországot”.