Rendkívül fontos, hogy milyen környezetben élünk. A városi zöldterületek közvetlen hatással vannak az emberek mentális és fizikai egészségére. A természetes környezetben való tartózkodás csökkenti a stresszt, javítja a koncentrációt, és segíti a társas kapcsolatok kiépítését is. A városlakók, akik gyakran töltenek időt zöldterületeken, jelentősen jobb mentális állapotot mutatnak, mint azok, akik nem élvezhetik a természet közelségét. Ehhez természetesen elegendő mennyiségű zöldfelületre is szükség van.

A zöldterületek hozzájárulnak a levegő minőségének javításához is. A fák és más növények képesek megkötni a levegőben lévő szennyező anyagokat, és enyhíteni a városi környezetekben gyakran előforduló légszennyezést. A Leeds-i Egyetem kutatása alapján a fák például napi 22 kilogramm szén-dioxidot képesek megkötni, ami jelentősen javíthatja a városi levegő tisztaságát.

Közvetlen hatások

Nemcsak egészségünkre és közérzetünkre vannak hatással a zöldterületek, az ingatlanpiacon is előnyt jelentenek, növelik a lakások értékét. A parkokra néző lakások értéke akár 5-7 százalékkal is magasabb lehet, mint azoké, amelyek nem rendelkeznek hasonló kilátással. Ezt a tendenciát egyébként a kereslet hozta létre, hiszen a lakosság részéről is megvan az igény a zöldterületekre.

A zöldövezeti beruházások növelik a város versenyképességét, mivel olyan környezetet teremtenek, amely támogatja a kreativitást, az innovációt és az együttműködést. Ahogy a városi élet egyre inkább zöldül, úgy válik egyre világosabbá, hogy a zöldterületek nemcsak a természethez való közelséget jelentik, hanem a gazdaságilag erős városok kulcselemei.

A zöldterületek nemcsak a lakásárakat növelhetik, hanem munkahelyeket is teremthetnek. A zöldövezetek fenntartása, a kertészeti és zöldterület-kezelési munkák számos új munkahelyet kínálnak, emellett az idegenforgalom is fellendülhet, mivel a parkok és zöldövezetek turisták számára is vonzó helyszínek lehetnek.

Viszlát káros hatás, helló tiszta város

A városi zöldterületek fejlesztése mögött egy egyszerű és fontos alapelv áll: a káros hatások mérséklése (más szóval az ártalomcsökkentés) és a pozitív változások elősegítése. Ez az elv nemcsak a városok tervezésében, hanem a mindennapi életünk számos más területén is megjelenik.

Például az autóiparban a hibrid és elektromos járművek bevezetésével csökkenthető a légszennyezés. Az égés nélkül működő fűtési rendszerek hozzájárulnak a tisztább levegőhöz a téli hónapokban. A háztartásokban is egyre több technológia jelenik meg, amely egyszerre kényelmesebb és biztonságosabb, miközben kevesebb negatív hatással van környezetünkre. A káros hatások csökkentésére irányuló törekvések az élet más aspektusaira is kiterjedhetnek, például a dohányzás terén.

Füstmentes városok

A cigarettacsikkek jelentős mértékben szennyezik a vizeket és a zöldterületeket, és a füst is károsan hat a városi levegő minőségére, amely mindenkit érint, dohányzót és nem dohányzót egyaránt.  A dohányzás minden formája káros. A tudomány mai állása szerint nem  elsősorban a nikotin a fő veszélyforrás, hanem a cigaretta égése során keletkező füst és kátrány. A cigarettafüst közel 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93 bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros az egészségre – állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA). 

A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja az, ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük vagy mihamarabb leszokunk. Aki a leszokás mellett dönt, azt támogatni kell ezen elhatározásban, hiszen már az első cigarettamentes naptól csökken a megbetegedések kockázata. Ha azonban valaki mégsem hagy fel ezzel a szokással, fontos, hogy tájékozódjon az ártalomcsökkentésről.

Ma már léteznek olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek lényegesen kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta. Ezek a technológiák – például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia vagy a dohánymentes nikotinpárnák – az égés kiküszöbölésével csökkenthetik a károsanyag-kibocsátást, ami jelentős különbséget jelenthet a hagyományos cigarettákhoz képest. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek sem kockázatmentesek, hiszen például nikotint tartalmaznak, amely függőséget okoz, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára pedig még hosszútávú kutatások szükségesek.

Egy élhetőbb jövő felé az ártalomcsökkéntés által

Ahogy a városi parkok egyre nagyobb szerepet kapnak, úgy válik világossá, hogy a zöldterületek nemcsak szépek és hasznosak, hanem a városok jövőjének kulcsfontosságú részei. Fontos odafigyelnünk, hogy ezek a terek tisztábbak, élhetőbbek és még hasznosabbak legyenek mindannyiunk számára.

A városi zöldterületek fejlesztése egy olyan folyamat, amely egyszerre javítja az életminőséget és erősíti a városok gazdasági pozícióját. Ez nem egyik napról a másikra történik, hanem egy folyamat, mint ahogy az ártalomcsökkentés is egy olyan folyamat, amelynek nem csak két állomása van, hanem köztes fokozatai is. A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja azonban továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk, azaz egyáltalán nem fogyasztunk dohány- vagy nikotintartalmú termékeket.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.