Nem lehet elégszer hangsúlyozni a klímavédelem fontosságát, ugyanis annak ellenére, hogy egyre többször hangzik el a bűvös "1,5 Celsius-fok", még a 2 fokos átlagos hőmérséklet-emelkedéstől is egyre távolabb kerül a Föld.

Annak ellenére ugyan, hogy Magyarországnak nem kell szégyenkeznie a világ károsanyag-kibocsátásban kivett része miatt (0,13 százalék), hazánk mégis törvényben rögzítette, hogy 2050-re klímasemleges országgá válik és a tiszta technológiára való átállást az elektromos autók támogatása mellett a közlekedés zöldítésével éri el.

A városi buszok ezért 2030-ra már elektromos meghajtással működnek majd és a naperőmű-kapacitások növelését is ígérte a novemberi glasgow-i klímacsúcs után Áder János államfő. 

Kapcsolódó

A felelősség a mi vállunkat is nyomja

A fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtés kis lépések ugyan, de nagymértékben hozzájárulnak a zöldebb jövő kiépítéséhez. Erről a kérdésről azonban nemenként, korcsoportonként és iskolai végzettségtől függően is eltérően vélekednek a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásban résztvevők. 

A klímaváltozás ellen a legtöbben ugyanis szelektív hulladékgyűjtéssel küzdenek, de rengeteg magyar igyekszik elkerülni a felesleges termékek megvásárlását is. A válaszadók kicsivel több mint fele viszont kerüli az egyszer használatos dolgokat.

Kép: Pulzus

A válaszadók kevesebb mint fele (42 százaléka) vallja, hogy az autót be sem indítja, inkább környezetbarát módon közlekedik és csupán 2 százalékukat nem érinti meg a klímaváltozás, ezért nem tesznek semmit a környezvédelemért.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A nők leginkább a szelektív hulladékgyűjtést preferálják

Nemek szerint vizsgálva az eredményekből kiderül, hogy a válaszadó nők 78 százaléka a szelektív hulladékgyűjtéssel veszi fel a harcot a klímaváltozás ellen, 66 százalékuk pedig azzal, hogy nem vásárol felesleges termékeket és valamivel több mint 50 százalékuk kerüli az egyszer használatos termékek megvételét is.

Kép: Pulzus

A férfiak válaszai alapján ugyanezt a sorrendet láthatjuk. A legnagyobb eltérés a férfiak és a nők válaszában a "klímabarát étkezés" opciónál látható. Míg a férfiak 5, addig a nők 11 százaléka igyekszik klímabarát módon táplálkozni. Ugyanakkor a férfi válaszadók 3, a nők 1 százaléka vallja, hogy nem tesz semmit a környezetvédelemért.

Van mit tanulni az idősebbektől

Korcsoportonként egyértelműen látható, hogy az idősebb generáció majdnem toronymagasan minden lehetőséget kihasznál, hogy tegyen a környezetéért. A 60 éves vagy annál idősebb válaszadók több mint 80 százaléka kiemelt figyelmet fordít a szelektív hulladékgyűjtésre és 71 százalékuk nem vásárol feleslegesen. Közel 50 százalékuk a környezetbarát közlekedésre is odafigyel és ennél is nagyobb az arány az egyszer használatos dolgok elkerülésénél, ami mellett már 62 százalékuk tette le a voksát.

Kép: Pulzus

A Pulzus felméréséből jól látható, hogy kis eltéréssel ugyan, de nagyjából megegyezik a 18-39 évesek és a 40-59 évesek környezetvédelemhez való hozzáállása. Bőven meghaladja az 50 százalékot azoknak az aránya, akik jól megválogatják, hogy mi kerüljön a bevásárlókosaraikba, de ennél is fontosabb a háztartási hulladékok megfelelő szelektálása. Kicsivel népszerűtlenebb, de mégis fontos a tömegközlekedés vagy a biciklik, esetleg elektromos rollerek használata, amelyek nem szennyezik a környezetet. A 18-39 éves korosztály 40 százaléka, míg a 40-59 évesek 36 százaléka véli így és szinte kiegyenlített azok száma, akik valamilyen más módon találtak a zöldebb jövő eléréséhez.

Iskolai végzettség

Ahogy nő a válaszadók iskolázottsága, úgy nő a klímavédelem érdekében megtett erőfeszítések mértéke is. A felmérés szerint ugyanis a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 82 százaléka szelektálja a hulladékokat, 75 százalékuk kerüli az egyszer használatos dolgokat és ugyanebben az arányban még a felesleges termékeket sem veszi le a boltok polcairól.

Kép: Pulzus

A középfokú végzettséggel rendelkezők valamelyest kevesebb arányban gyűjtik szelektíven a hulladékot (71 százalék), mint az alap (78) vagy a diplomával rendelkezők (82) és valamivel több mint 50 százalékuk figyel oda bevásárlásai során.

Az alapfokon iskolázottak a szemét szétválasztás mellett leginkább a környezetbarát közlekedésre helyezi a hangsúlyt, de a klímabarát étkezésre és egyéb módokon is elősegítik a zöldebb jövő elérését. Csupán két százaluk válaszolta azt, hogy egyáltalán nem foglalkoznak a témával, ugyanis nem tesznek erőfeszítést a fenntarthatóbb környezet kialakításáért. Ez az arány szintén 2 százalék a középfokú- valamint 3 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében.

Vegyes kép a településekről

Településtípus szerint a válaszok szintén érdekes képet mutatnak. Jól látható, hogy a legtöbben a budapestiek szelektálják a szemetet, de a főváros lakói kerülik legkevésbé az egyszer használatos dolgok megvételét vagy használatát.

 A Megyeszékhelyekről érkező válaszok szerint, ott a legkevésbé "fontos" a szelektív hulladékgyűjtés, leginkább a kosártartalmukra és az egy használat után eldobható termékek használatára figyelnek oda.

Kép: Pulzus

A városokat a községekkel összehasonlítva azt láthatjuk, hogy mindkét térség esetében ugyannyian tartják fontosnak az egyszer használatos dolgok elkerülését, a vásárlásoknál viszont eltérést láthatunk. A városban lakók mintegy 60 százaléka figyel csak oda, hogy olyan termék kerüljön a kosarába, amivel nem szennyezi nagyon a környezetét, a községben lakók viszont közel 70 százaléka jobban odafigyel a vásárlásainál.