Az IDEA Intézet április 20-26. közötti 2000 fős, kvótamintás kutatásában többek között a kormány által több lépésben bejelentett gazdaságvédelmi akciótervét vizsgálta.

Mi lesz a munkavállalókkal?

Az összes megkérdezett 70 százaléka úgy véli, hogy a kormány intézkedései nem vagy egyáltalán nem (50 százalék) védik meg a magyar munkavállalókat. Ezzel szemben egyötödük azt vélelmezi, hogy az intézkedések teljesen vagy inkább védelmet nyújtanak a gazdaságilag aktívak számára. Bár nem egyszerű kérdésről van szó, mégis alacsony (9 százalék) a bizonytalanok aránya. A kérdésre adott válasz nagyban függ attól, hogy kinek milyen a pártállása, kormánypárti vagy ellenzéki szemüvegen át látja-e a világot. Míg a Fidesz-KDNP-szavazóinak abszolút többsége, 55 százaléka szerint a kormányzati döntések elegendő védelmet nyújtanak, addig az ellenzéki szavazóknál ez az arány mindössze 5 százalék. Érdekes azonban, hogy kevésbé pozitívan látja a kormány döntéseit a kormánypártiak közel egyharmada is, további 13 százalékuk pedig bizonytalan a kérdést illetően - írta a kutatás eredményeiről az IDEA.

Az ellenzéki pártok szavazói még a szokásoknál is kritikusabbak akkor, amikor 92 százalékuk azt állítja, hogy a döntések egyáltalán nem vagy inkább nem nyújtanak védelmet a munkavállalók számára. A pártállásukban bizonytalanok és azok, akik megtagadják preferenciájukat, a kormány gazdaságvédelmi akciótervének munkavállalókat érintő intézkedéseivel szintén elégedetlenek: 60 százalékuk szerint az egyáltalán, további 22 százalékuk szerint pedig kevésbé ad védelmet a munkavállalók számára. Ritkán tapasztalható olyan eredmény, amikor a politikai életben egyébként nehezen eligazodó bizonytalan preferenciájúak kisebb arányban választják a "nem tudja, nem válaszol" kategóriát, mint a mindig magabiztos kormánypárti szavazók - jegyzi meg közleményében a közvéleménykutató.

Kapjanak-e támogatást a nyugdíjasok?

Egy további kérdés arra kérdezett rá, hogy a lakosság mennyire ért egyet azzal a kormányzati ígérettel, amely szerint a koronavírus-járvány enyhítése érdekében a nyugdíjasok 2021-től kezdve több részletben nyugdíjtámogatást kapjanak (ez a 13. havi nyugdíj 4 évre széthúzott visszavezetése). A teljes népesség 11 százaléka ért egyet azzal, hogy a nyugdíjasok csak 2021-ben jussanak hozzá a koronavírus-járvány következményeit enyhítő támogatással, 61 százalékuk azonban úgy véli, hogy már 2020-ban is indokolt lenne a plusz nyugdíjtámogatás. A teljes népesség mintegy ötöde pedig egyáltalán nem látja indokoltnak a plusztámogatást.

Az elmúlt években kevés olyan politikai kérdés volt, ahol a kormánypárti szavazók ne sorakoztak volna fel teljes mellszélességgel a kormány valamely döntése mögött. A most bejelentett, de csak 4 részletben kifizetendő és csak 2021-ben esedékes nyugdíjtámogatás ilyen ügy. A Fidesz-KDNP szavazóinak ugyanis csak kevesebb mint negyede ért egyet azzal, hogy a nyugdíjasok 2021-ben kapjanak plusztámogatást, 41 százalékuk szerint már idén esedékes lenne a juttatás, és szokatlan módon 23 százalékuk egyenesen vitatja a támogatás szükségszerűségét.

Az ellenzéki pártok támogatóinak 4 százaléka ért maradéktalanul egyet a kormányzati döntéssel, 72 százalékuk ugyanakkor már idén bevezetné a nyugdíjtámogatást. Szokatlan módon a nyugdíjtámogatás létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki szavazók egy hajszállal kevesebben vannak (21 százalék), mint a kormánypárti ellenvéleményt hangoztatók. Az ismeretlen preferenciájúak véleménye egyetlen vonatkozásban tér el lényegesen az ellenzékiétől, magasabb körükben a bizonytalanok aránya (10 százalék).

Mit válaszoltak a nyugdíjasok?

Miután egy kitüntetett társadalmi csoport támogatásáról van szó, az IDEA szerint érdemes megnézni a véleményeket gazdasági aktivitás szerint is. Az adatok alapján az érintett nyugdíjas közösség egyáltalán nem elégedett a kormány azon döntésével, hogy a kiegészítésre csak 2021-ben kerül sor. 84 százalékuk szerint már 2020-ban indokolt lenne a kifizetés, azok aránya pedig akik szerint egyáltalán nem indokolt a kiegészítés, gyakorlatilag elhanyagolható.

Az aktív keresők körében a társadalmi szolidaritás érvényesül, hiszen több mint a fele már az idén kifizettetné a pluszösszeget, ugyanakkor negyedük vitatja annak szükségességét. Kevésbé érzékelhető ugyanakkor a generációs szolidaritás. A tanulók (vagyis a fiatalok) több mint a fele nem látja indokoltnak a plusz nyugdíjtámogatást, 16 százalékuk pedig egyet ért azzal, hogy a koronavírus-járvány enyhítésére meghozott támogatást csak 2021-ben kezdjék el kifizetni.

Két Magyarország van

Az Orbán-kormány járványkezelő intézkedéseit összességében politikai preferencia mentén ítélik meg a kérdezettek: a Fidesz-KDNP-szavazói igen jóra, az ellenzékiek pedig igen rosszra értékelik azt. A teljes népesség 55 százaléka inkább kritikus, 17 százalékuk hármas osztályzatot ad, míg jóra vagy jelesre 24 százalékuk osztályoz. A kormánypártiak 65 százaléka ezzel szemben négyes (4 százalék) vagy ötös értéket (41 százalék) választ, de van 16 százaléknyi kritikus körükben. Az ellenzékiek véleménye homogénebb, hiszen 81 százalékuk legfeljebb kettesre értékeli a kormány koronavírus-járványt kezelő tevékenységét, jó vagy kiváló véleményen 5 százalékuk van.

A pártpreferenciát tekintve bizonytalan vagy válaszmegtagadók 65 százaléka inkább elégedetlen, 19 százalékuk közepesre értékeli a kormány tevékenységét, míg 8 százalékuk elégedett azzal.

Az eredmények összességében megerősítik azt a már több társadalomkutató által leírt jellegzetességet, hogy legalább két Magyarország van, és a koronavírus-járvány nem tudta megteremteni a hőn áhított nemzeti egységet - állapította meg a kutatás alapján az IDEA.