A magyar kormány július 15-től olyan járványügyi intézkedéseket rendelt el, amelyek a most szabadságra menő munkavállalókat is érintik, ennek megfelelően közvetett módon kihatnak a munkáltató működésére is. Három típusba (zöld, sárga és piros jelzés) sorolják ugyanis az országokat a koronavírus-járvány miatti veszélyességük alapján.

A munkáltató által előzetesen engedélyezett szabadságot a munkavállaló számára biztosítani kell. Amennyiben a munkáltató az előre engedélyezett szabadságot részben vagy egészben egyoldalú döntésével visszavonja, úgy a munkáltató köteles ennek teljes igazolt költségét viselni, vagyis a munkavállaló és családtagjai ezzel összefüggésben keletkezett teljes kárát megtéríteni. Ez érvényes abban az esetben is, amikor a munkáltató azért vonja vissza az előzetesen engedélyezett szabadságot, mert nem szeretné, ha munkavállalója piros vagy sárga besorolású országba menjen nyaralni - állapította meg Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Kapcsolódó

Ha már elfogytak a munkavállaló szabadnapjai, viszont a leállások miatt a munkavállalót mégis "szabadságolni" kell, akkor a munkáltató vagy az állásidő szabályait alkalmazza, vagy pedig a munkavállalóval megállapodást köt fizetés nélküli, vagy fizetett távollétről. Az utóbbi esetben a felek nincsenek kötve a munkaszerződésben meghatározott munkabérhez, de a munkavállaló számára legalább a jogszabályban meghatározott minimális bért biztosítani kell.

A munkáltató adhat olyan ajánlást dolgozóinak, hogy idén a szabadságukat ne külföldön, hanem belföldön töltsék el. Ha azonban a munkavállaló mégis szabadságát külföldön tölti, úgy ezt a munkáltató még a piros besorolású országoknál sem tilthatja meg, továbbá emiatt nem mondhat fel, sem pedig egyéb hátrányos következményt nem alkalmazhat.

Arra viszont kötelezhető a munkavállaló, hogy előzetesen tájékoztassa munkahelyét, hogy szabadságát külföldön akarja tölteni, megjelölve a célországot és az esetleges tranzitországokat is. Ezt többek között azért teheti meg, mert biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési körülményeket a többi munkavállaló esetében, a fertőzéses kockázatot a munkahelyen alacsony szinten kell tartania, illetve fel kell készülnie az esetleges karantén miatti helyettesítések megszervezésére is - tette hozzá Zsédely Márta, az iroda ügyvédje.

Arra is kötelezhető a dolgozó, hogy haladéktalanul tájékoztassa munkáltatóját, ha szabadsága alatt vagy a visszaérkezéskor koronavírus-fertőzés tüneteit észleli akár magán, akár hozzátartozóján, akár a vele közös háztartásban élőn. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, ha repülőjárat törlése, karantén, vagy egyéb járványügyi kényszerintézkedés miatt nem tud visszatérni, illetve az előre engedélyezett szabadság leteltét követően munkára jelentkezni.

Ha a visszatérést követően a munkavállalóval szemben karanténintézkedést rendelnek el, a munkáltatónak erre az időre betegszabadságot nem kell biztosítania, azonban a munkavállaló ezalatt az időszak alatt táppénzre jogosult. Ha a munkavállaló a karantén időtartama alatt is tud otthonról dolgozni, ilyen esetben a munkavállaló továbbra is a rendes munkabérét kapja a munkáltatótól.

Ha a munkavállaló piros vagy sárga besorolású országból tér vissza, akkor a karantént csak akkor tudja elkerülni, ha hoz magával külföldről két negatív tesztet, amit a visszautazás előtt legfeljebb öt napon belül végeztek el. Ha ilyen teszttel nem rendelkezik, akkor visszatértekor a karantén nem kerülhető el, csupán a tartama csökkenthető.

A szabadság leteltét követően, az ismételt munkába álláskor a munkáltató az alacsony fertőzési kockázat fenntartása érdekében további intézkedéseket is előírhat a munkavállalókkal szemben. Ilyen intézkedés lehet a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelése, további adatszolgáltatás vagy indokolt esetben teszt elkészíttetése. Ez utóbbi esetben a teszt elkészítését a munkáltató rendeli el, ezért annak a költségét a munkáltató viseli - derül ki az összefoglalóból.