Az influenzamegbetegedések tünetei nagyrészt átfednek a SARS-CoV-2 tüneteivel, így a diagnosztikai ellátásra hatalmas pluszteher várhat az elkövetkező hónapok során. Különösen fontos ennek mérséklése, így az idei évben az influenza elleni oltás széles körű alkalmazása tudományos tények mentén is indokolt - hívja fel a figyelmet Kemenesi Gábor  és Jakab Ferenc virológusok a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, az mta.hu-n megjelent cikkükben.

A két szakember rámutat: a szezonális influenzavírus egyes években képes a lakosság akár 20 százalékát is megfertőzni, és évente átlagosan 650 ezer ember haláláért felelős világszerte, amiből az európai régióra 70 ezer haláleset jut.

Kapcsolódó

Miben hasonlít a szezonális influenza és a SARS-CoV-2 vírus?

Bár virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról beszélünk, funkcionális szempontból számos hasonlóságot lehet megemlíteni, melyek a védekezést bizonyos mértékig egy síkra helyezik.

Mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed, így azok a mára jól ismert légúti higiénés szabályok (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiénia), melyek a koronavírus-járvány kapcsán széleskörűen bevezetésre kerültek, mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedések - írja a két virológus.

Az influenzaszezon a bolygó déli és északi féltekén elcsúszva jelentkezik, az évszakokat követve, így az Egyenlítőtől délre éppen augusztusban ér hivatalosan véget. Az ottani esetek alapján a szakemberek rámutatnak: a teljes régióra igaz, hogy

a Covid-19-megbetegedés miatt bevezetett intézkedések nagyságrendekkel kevesebb influenzás megbetegedést eredményeztek,

ugyanakkor nem tudni, hogy az északi féltekén mi várható a jelenlegi megváltozott járványügyi stratégiák mentén. A két virológus által közzé tett táblázatból is látszik, hogy az influenzások szinte teljesen eltűntek a déli féltekén.

Elmaradt az influenzaszezon
Ország201820192020
Argentina1517462353
Chile2439500712
Ausztrália925993333
Dél-Afrika71110946
Kelly Servick: Coronavirus creates a flu guessing game. 2020 Science 369(650609, 890-891.


Ugyanakkor kiemelik, hogy mindkét betegség nagyon hasonló tünetegyüttest képes okozni, légúti fertőzésként a tünetmentes manifesztációtól a mérsékelt tünetek megjelenésén át a súlyos lefolyásig, emiatt arra a diagnosztikai hálózat komoly leterhelésére számítanak.

Miben különbözik a két vírus?

A járványtan egyik alapvető mérőszáma a reprodukciós ráta (R0), amely nagyon leegyszerűsítve a kórokozók terjedési potenciálját jelöli. Ez mutatja a járványok növekedési ütemét, illetve 1 alatti vagy 1-es értéknél a járvány zsugorodását, stagnálását jelenti. Alapvetően a Covid-19 esetében ez az érték 2 és 2,5 közé tehető, míg a szezonális influenza esetében jóval alacsonyabb érték körüli.

Bár a tünetek nagyrészt átfednek, a súlyos esetek arányában már markánsabb különbség figyelhető meg

- hangsúlyozzák a virológusok. A Covid-19 esetében a fertőzések 80 százaléka enyhe vagy tünetmentes, míg 15 százalék súlyos manifesztációval jelentkezik, kórházi ellátást igényelve, és további 5 százalék szorul gépi lélegeztetésre. Ez nagyságrendekkel nagyobb érték, mint a szezonális influenza esetében, korcsoportszintű eloszlás tekintetében pedig a kórházi bekerülés aránya a munkaképes korosztályt is nagyobb arányban érinti a Covid-19 esetében jelenleg.

Az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések szempontjából leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek érintettek. Jelenlegi ismereteink szerint ez a Covid-19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedőknél áll fenn.

A legsúlyosabb különbség a halálozási ráta vonatkozásában figyelhető meg

Bár a Covid-19-megbetegedések tényleges halálozási mutatója a ránk váró időszak alatt vár pontos megismerésre, és rendkívüli mértékben eltérő lehet térben és időben,

a halálozási mutató a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább tízszerese a szezonális influenzáénak

- emeli ki a két virológus. Erre szerintük gyakorlati bizonyítékot szolgáltat, hogy a szeptember 21-i állapot alapján 960 ezer ember hunyt el az új koronavírus által okozott fertőzésben, így a második hullám küszöbén is már jóval meghaladtuk az átlagos influenzaszezonok mutatóit.

Szintén fontos különbség, hogy míg az influenza esetén rendelkezésre állnak jól működő megelőzési (vakcina) és terápiás (antivirális szerek) lehetőségek, a Covid-19 esetében jelenleg egyik sincs.

Mi jöhet most?

A déli influenzaszezon a Covid-19 kapcsán bevezetett intézkedések miatt, az influenzafigyelő rendszerek fennállása óta egyedi módon gyakorlatilag elmaradt. Így a tudomány számára továbbra is kérdéses, hogy az új koronavírus és az influenza kocirkulációja esetén mi várható járványtani szempontból és a megbetegedések szintjén.

Az elmaradás jó hírnek tűnik, ám a lazább járványkezelés hatására egylőre megjósolhatatlan, hogy a mi régiónkban mi várható

Amennyiben nem sikerül megfelelő mértékben fenntartani és alkalmazni a járványügyi intézkedéseket, az új koronavírus mellett az influenza is nagyobb teret nyerhet

- hívja fel a figyelmet Kemenesi és Jakab.

A szakemberek szerint azonban a kimaradt influenzaszezon több szempontból is hátrányos.

  • Egyrészt magában rejti a genetikai palacknyak-hatás kockázatát abból a szempontból, hogy a problémásabb törzsek kerülhetnek túlsúlyba.
  • Másrészt az influenzavakcinák összetételét a leggyakrabban megfigyelt törzsek alapján határozzák meg évről évre egy világméretű és rendkívül összetett figyelőrendszernek hála. Az alacsony mértékű cirkuláció miatt erre vonatkozóan ezúttal jóval kevésbé megbízható információk állnak rendelkezésünkre a várható szezon esetében.

Mire lehet jó az influenzaoltás?

A két virológus írásában megjegyzi, hogy az influenzaoltás hatása a Covid-19 betegség lefolyásában a tudomány számára még alapos megismerésre vár. Brazíliában készül egy több mint 90 ezer embert magába foglaló tanulmány, amely egyelőre tudományos bírálaton nem esett át, de az adatok biztatóak. A vizsgált populáción belül a halálozási arány csökkenését figyelték meg olyan Covid-19-betegek körében, akik influenzaoltáson estek át. Ennek hátterét azonban egyelőre nem ismerjük - hangsúlyozzák a szakemberek.

Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy semmiképp sem jelenthető ki, hogy az influenzaoltás védelmet nyújt az új koronavírus ellen, de valamely nem specifikus immunrendszeri kapacitásnöveléssel segíthette a betegség kimenetelét. Ennél biztatóbb, hogy sem Brazíliában, sem más országban nem ismerünk összeférhetetlenségre utaló eseteket, ami meggátolná az influenzaoltás alkalmazását a Covid-19-pandémia idején.

A számos ismeretlen tényezőtől függetlenül, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenzaoltást beadatni a jelenlegi helyzetben. Tény, hogy az influenzavakcina nem hatásos a Covid-19 ellen, de az egészségügyi ellátás és a diagnosztikai hálózat tehermentesítése most a fő szempont - hangsúlyozza két virológus, akik azt is hozzáteszik, hogy a vakcinázás mellett nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása, azaz a maszkviselés, a távolságtartás és a rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés. Ezzel akár "két legyet is üthetünk egy csapásra", hiszen két légúti virális ertőzést is elkerülhetünk - teszik hozzá.

Dr. Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Koronavírus-kutató Akciócsoport, valamint a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoport vezetője.

Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a PTE TTK Biológiai Intézetének és a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Laboratóriumának munkatársa, aki részt vesz a Koronavírus-kutató Akciócsoport munkájában.