A Magyar Orvosi Kamara a javaslatait azzal a céllal fogalmazta meg, hogy egy olyan egészségügy kialakulását segítse elő, mely az ország társadalmi és gazdasági stabilitásához biztos hátteret ad - olvasható a MOK honlapján publikált anyagban.
Helyzetértékelésében a MOK sorra veszi az egészségügy örökölt, és a járvány idején szerzett problémáit. Összefoglalásul megállapítják:
az egészségügy a járvány előtti szerkezetében a rendelkezésre álló erőforrásokból csak a szakmai szabályok, minimumfeltételek folyamatos sérülése mellett volt fenntartható.
Ezért a járványhelyzet elmúlása és az ezzel kapcsolatos válságintézkedések feloldása után nem a járvány előtti szerkezethez és működéshez kell visszatérni, hanem meg kell tenni azokat az összehangolt lépéseket, amelyek a járvány előtt elmaradtak, illetve előkészítésük elkezdődött.
Úgy vélik, az egészségügyjárvány alatti eredményes működésének és újraszervezésének alapfeltétele az orvostársadalom együttműködése. Ehhez az átlátható és kiszámítható szakmai környezetre, a folyamatok, stratégiák ismeretére van szükség. Az orvostársadalmat be kell vonni a döntéselőkészítésbe a megerősített MOK-on keresztül, rendezni kell az egészségügyi dolgozók bérét, az áldozatvállalásuknak megfelelő mértékben, azaz szükséges a MOK bértáblájának elfogadása.
Pintér Sándor kérésére a hálapénzről is készített összefoglalt a MOK, amelyről úgy vélik, mindkét érintettet, az adót és az azt elfogadót is büntetni kellene.
A Népszava értesülése szerint Kincses Gyula elnök mindkét anyagot magával vitte Pintér Sándor belügyminiszterrel való találkozóra. Az egészségügy átvilágítására, az állapotok felmérésére ugyanis Pintér Sándor kapott felhatalmazást a miniszterelnöktől, s a belügyminiszter a MOK-on kívül a közelmúltban fogadta a Magyar Kórházszövetség, valamint a Magyar Orvosi Kamara elnökét és több egészség-gazdaságtanban is jártas ágazati szaktekintélyt.
A Pintér Sándornál tett látogatásról Kincses Gyula MOK-elnök az Indexnek elmondta, Pintér megkeresése nem tárgyalás volt, inkább több, pragmatikus, négyszemközti megbeszélés, egy olyan sorozatban, amelyben a belügyminiszter az egészségügyben több képviselőjénél érdeklődött. Ezek egyike a MOK.
Pintér elmondása szerint a járványhelyzet megmutatta, hogy a magyar egészségügy reakcióképessége kiélezett helyzetekben korlátozott. Ez érthető is, hiszen a rendszer talán az ötvenes években, a gyermekbénulás idején nézett szembe hasonló kihívással. Szakértőkkel, szakmai csoportokkal tárgyalva azt vizsgálja hogyan lehet egy olyan ellátórendszert kialakítani, amely egyszerre képes békeidőben hatékony minőségi ellátást nyújtani és elég rugalmas ahhoz, hogy újabb járványhelyzet esetén megfelelően reagáljon.
A beszélgetéseken Pintér nem beszélt saját elképzeléseiről, így arról nem volt szó, mi lehet a későbbiekben a kórházparancsnokok intézményével. Kincses szerint Pintér érti, hogy a hálapénz és a rendszer átalakítása összefügg. A hálapénz nem csak adómentes jövedelem, költségvetési deficit, hanem az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb ellenérdekeltségét hordozza magában. A hálapénz olyan teher a magyar egészségügyben, amely szembemegy minden kormányzati szándékkal, minden észszerűsítő kezdeményezéssel.