Nem mindenható, de fontos előrejelzési eszköz a pusztán matematikai számításokon alapuló járványterjedési modellezés, amelyet az IHME készít, a lakosságszám, a korábbi fertőzési adatok változása és egyéb változók (például általános halálozási mutatók, érvényben lévő szigorítások hatásossága) alkalmazásával és súlyozásával.
Nem tud figyelembe venni olyan tényezőket, mint a maszkviselési fegyelem pszichológiai vonzata, vagy a tömegrendezvényeken résztvevők magatartása, de azt sem, hogy egy zárt térben az egymással együtt lévők milyen és mennyi interakcióba kerülnek. Ez kifejezetten matematikai előrejelzés, amely a múlt tapasztalataira épít, de az elmúlt időszakban pontos képet vetített előre az Egyesült Államok járványhelyzetéről is, amely per pillanat a világ legfertőzöttebb országa.
Kapcsolódó
Legutóbb október 22-én frissítették a Magyarországra vonatkozó modelljüket, amely három szempont szerint készít prognózist: ha kötelező lesz a maszkviselés, ha marad minden a jelenlegi formában és ha könnyítenek a szabályozáson. Ez alapján öt nappal ezelőtt azt jelezték előre, hogy kedden 31,78 halálos áldozat lesz bármilyen forgatókönyv is valósul meg. Ilyen rövid távon még nem érződik különbség a modell szerint, ha szigorítanak, de akkor sem ha feloldják a korlátozásokat, vagy romlik az emberek fegyelme. Ennek oka, hogy a Covid-19 tüneteinek megjelenéséig 10 nap is eltelhet, a halálozásig tartó folyamat pedig két hétnél hosszabb is idő lehet a vírus megjelenésétől kezdve.
Magyarországon viszont a legfrissebb adatok szerint kedd reggel az elmúlt 24 óra adatai alapján 63 ember halt meg. A hétnapos mozgóátlag is 46,3. Ez majdnem 150 százalékos eltérés az IHME előrejelzései alapján, ha a mozgóátlagot nézzük, de duplája a jósoltnak a simán vett napi adat is.
Alább egy grafikon a világ legfertőzöttebb és a régió országainak átlagolt halálozási adatairól:
Ha a washingtoni szervezet modelljeit vesszük figyelembe, a helyzet eleve nem rózsás: egy hónap múlva, november 27-én napi 115 halálozással számolnak, ha az emberek sem lesznek fásultabbak, de a kormány sem vezet be új szigorításokat, ha még lazulna is a fegyelem a következő napokban, akkor 120,61 elhunytat valószínűsítenek.
A járvány csúcsát így már december közepére várják, ha minden marad úgy, ahogy van, akkor naponta 144,2 ember halna meg, ha romlana a helyzet a védekezést tekintve, akkor január közepén jöhet a tetőzés 516,94 napi halálozással. Ha a maszk használat egyetemes lenne mindenhol, ahol emberek egy légtérben vannak, akkor a görbe ugyan csak december 20. magasságában laposodna el, de 77-78 közötti halálozás lenne a maximum a 24 órás intervallumokban.
Ha viszont ezeket az adatokat korrigáljuk a 150 százalékos eltéréssel, ami mutatkozik is az elmúlt 5 napban, akkor a legrosszabb forgatókönyv szerinti járvány csúcs a Napi.hu számításai alapján február 10. magasságára tolódna, amikor már 213,4 lenne a napi halálozás. De ha véletlenül ugyanekkora mértékben túlbecsülné az IHME a magyarországi járványhelyzet romlását, akkor karácsony magasságába kerülne csúcs, akkor napi 89,58 halott lehet.
Az IHME október elején még pesszimistább előrejelzést közölt, a napi halálozások számának tetőzését az akkori trendek alapján november 19-re tették, amikor várhatóan 210-nél is többen halhattak volna meg a Covid-19 következtében. Kérdés, hogy mivel egyre több történelmi adat van a második hullám ősz eleji kezdete óta, mennyire lett pontosabb a számításuk. A tavaszi kijárási korlátozások esetében április végére kerültek a valósághoz képesti 5 százalékos hibahatáron belül, és onnantól tudtak pontos előrejelzést adni.