Most nem a pénzügyi szektor fertőződöttsége okoz világméretű járványt, mint 2008-ban. A globalizált gazdaság folyamatai nagyjából rendben folytak, és most a valóban jól működő rendszerek és ágazatok, vállalkozások kerültek/kerülnek lehetetlen helyzetbe, amely akár eddigi kiemelkedő tevékenységük ellenére csődjüket is okozhatja. Ezzel pedig hazánkban is százezreket foszt meg munkájuktól, a családok nagy részének okoz komoly megélhetési nehézségeket.

A nemzetközi gazdasági szervezetek jelenleg a globális GDP 1,9 százalékos csökkenését, ezen belül például az amerikai gazdaság 3,3 százalékos, az eurózóna 4,2 százalékos visszaesését valószínűsítik 2020-ra. A kínai gazdaság az első negyedévi zuhanás után lassan élénkül, éves szinten már 2 százalékkal is nőhet. Az ECB elnöke pedig az eurózónában 5 százalékos visszaesésről beszél. A nemzetközi prognózisokban 2020 második negyedévében súlyos visszaesést, majd a második félévben már - igen nagy optimizmussal - emelkedést feltételeznek.

Nagy mínuszok jöhetnek

A járvány hazai kitörése óta eltelt egy hónap alatt is folyamatosan, nagy mértékben romlottak a magyar gazdaság kilátásai - állapították meg a Policy Agenda (PA) kutatói. Több prognózist is készítettek a következő másfél-két évre. Március elején számítottak egy A változatot - amely 2020-ra 2,8, 2021-re pedig 3,6 százalékos visszaeséssel kalkulál - és egy március végi kissé mélyebb visszaesést mutató, de hamarabb felívelő B változatot - amely 2020-ra 3,7, és 2021-re pedig már csak 2 százalékos visszaesést jelez. A járvány nagysága és vége azonban nagyon bizonytalan, ezért a gazdasági romlás nagyobb is lehet, már ez évi 5-7 százalékos visszaesést sem tartanak kizártnak az elemzők.

A fiskális és a monetáris folyamatokat alapvetően átírja az államháztartás gazdasági válság megoldására fordítandó forrás-átcsoportosítása és -felhasználása, valamint a forint gyengülése és az infláció várható meglódulása. A feltételezett növekedési pályában a 2020 negyedik negyedévi visszaesés mértéke akár 7-8 százalék is lehet a PA szerint.

A 2020-as államháztartási hiány végül a GDP 3 százaléka fölé emelkedhet. A tervezett 367 milliárdos deficitet ugyanis akár további 900-1000 milliárddal túl is lehet lépni, a várható rendkívüli EU-s támogatás felhasználásán túl.

A 2019 325 forintos átlagos euróárfolyam 2020 végére 350-360 forint fölé is kerülhet. A pénzügyi szektorban a kamatokra és tőketörlesztésre előírt moratórium átmenetileg rontja a bankok helyzetét, likviditását, de ez jóval kisebb kárt jelent, mint az életképes cégek csődje, és a háztartások pénzügyi ellehetetlenülése. Átmenetileg lassul a pénzügyi szféra növekedése, de feltehetően a leggyorsabban fog magához térni a válságból a gazdasági ágazatok közül.

Az infláció alakulása is nehezen becsülhető. A fogyasztói piac nagy részénél - élelmiszereknél, ázsiai import iparcikkeknél - a hiányhelyzet és az importverseny csökkenése vagy megszűnése okozhat áremelkedést, más cikkeknél viszont a világpiaci áresések (olaj, energia) jellemzők. Ráadásul a járvány időszakában a fogyasztásnak a szokásostól nagy mértékben eltérő alakulása torzíthatja a statisztikailag számított inflációt.

Komoly bajban a háztartások

A válság első megrendítő hatása a munkaerőpiaci sokk. Be kell zárni munkahelyeket, ágazatok tevékenysége szűnik meg részben vagy egészben.  A 4,5 millió foglalkoztatott akár 8-10 százalékának teljesen megszűnik a munkahelye. További 40-50 százaléknak pedig korlátozott lesz a tevékenysége, azaz néhány órára szűkül, otthoni munkavégzésé válik - véli a kutatók.

A következő hónapokban, negyedévekben a növekedés szükségszerű visszaesésével, a munkanélküliség várható nagyobb mértékű növekedésével a költségvetés súlypontjai áthelyeződnek. Nagymértékű forrásokat igényel majd a vállalati gazdálkodás fenntartása és újbóli beindítása. Mivel a járvány lefolyását sem ismerjük, azt sem igen lehet pontosan megbecsülni, hogy mekkora és milyen szerkezetű lesz a visszaesés és így honnan kell újrakezdeni az "építkezést."  Ahhoz, hogy minél kevesebb negatív hatással vészelje át az ország ezt a gazdasági-társadalmi válságot, gyors és hatásos intézkedések kellenek. Elsősorban a foglalkoztatottak jövedelmeinek csökkenésével kapcsolatos nehézségeket kell nagyon gyorsan megoldani, a családok létbiztonságát fenntartani.

A szakképzett munkaerőt foglalkoztató, normál körülmények között piacképes termékgyártó, illetve szolgáltató cégek egy része különböző keresetcsökkentő technikákkal igyekszik megtartani a munkaerőt, míg a nem elég tőkeerős szervezetek elbocsátják dolgozóikat. Elsősorban a kkv-k alkalmazottai, és az önfoglalkoztatók veszélyeztetettek.

Az eddigi 160 ezer fős munkanélküliség (3,4 százalékos ráta) átmenetileg nagyon megnő, akár 8 százalék fölé. További probléma, hogy a mozgóbérek összeszűkülnek, általános eszközként használják a cégek a fizetés nélküli szabadságot, a rendelkezésre állási díj fizetését. A minimálbér-emelés hatását a cégek csökkentett munkaidővel fogják elkerülni. A bruttó keresetek átmenetileg a gazdaság jelentős részében nominálisan is vissza fognak esni, és csak a helyzet konszolidálódásával állhat helyre a foglalkoztatottság szintje és a bérszínvonal.

Lesznek nyertesek is

A PA szakértői szerint a válság elhúzódása a beruházási volumen legalább 8-10, a foglalkoztatottság akár 10 százalékos csökkenését generálja a szinte valamennyi ágazatra kiterjedő termelés-csökkenés/leállás következtében. A kereskedelem nagy részénél a kijárási korlátozás következtében zárnak be az üzletek. Az ipari tevékenységeknél a kereslethiány okoz termelés csökkenést, az autóipar szinte teljesen leállította a termelést. A globális ellátási láncokba integrálódott vállalatoknál időszakos leállások lesznek és ez a folyamat begyűrűzik a kkv-szektorba is. Az ipari ágazat akár 10 százalékos visszaesése is elképzelhető. A mezőgazdaságban az idény munkaerőhiány okoz jelentős termelés csökkenést ez akár 400 milliárd forint is lehet.

A kijárási korlátozások, az otthoni munka és oktatás "eredményeként" a telekommunikációs szektorban várható bővülés. Ugyancsak növekszik a teljesítmény az egészségügy és a közigazgatás egyes szektoraiban, a járvány leküzdésével összefüggő tevékenységek iránti fokozódó kereslet miatt.

Az Orbán-kormány a 2020-es költségvetés átalakítását tervezi. Ez a kutatók szerint is szükséges, hogy forrásokat lehessen adni a csődhelyzetbe kerülő, átmeneti munkaerő gondokkal küszködő vállalatoknak, a gazdasági ellehetetlenülés és a munkanélküliség minimalizálása érdekében.