Ma - nem rajtunk múló okokból - a 2020-as költségvetés áttervezése elkerülhetetlen, erre azonban a különleges jogrend lehetőséget ad anélkül, hogy új (pót)költségvetést fogadjon el az Országgyűlés. A 2021-es büdzsé pedig már a válság kezelésére, hatásai enyhítésére fog elsősorban koncentrálni - állapította meg Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a portálnak adott interjúban.
Véleménye szerint a büdzsé újratervezése olyan átcsoportosításokat és a tartalékok felhasználását jelenti, amelyek az emberek s a vállalkozások mentését, majd az utóbbiak újraindulását segítik. Nyilvánvaló, hogy a korábban 2020-ra tervezett 4 százalékos növekedésnél szerényebbel kell számolni. Kovács már azt is nagy eredménynek tartaná, ha 2020-ban nem lenne recesszió, továbbá az államháztartás hiánya, valamint a társadalmi-gazdasági teljesítménnyel arányos államadósság nem nőne olyan mértékben, amely a gazdaság korábbi, emelkedő pályára történő gyors visszatérését ellehetetlenítené.
Minden attól függ, meddig tart még a járványügyi védekezés. Ne alakuljon ki "ígéretlicit", megmaradjon a kormányzat cselekvésében a fegyelem, s ne legyenek teljesíthetetlen lakossági elvárások. Tehermegosztás kell és tudomásul kell venni azt is, hogy a ma megfelelően, a jövő érdekében a legjobb célokra felhasznált pénzek valójában nem jelentenek túlköltekezést - véli a közgazdász.
Kedvező feltételek esetén pedig a feltételek ma még ahhoz is adottak, hogy az idei sanyarú év után "visszapattanjon" egy jobb pozícióba a gazdaság és ne következzen be elhúzódó recesszió. Ez azonban a következő hónapok történésein is múlik.
Nem a költségvetést, hanem a gazdaságot kell menteni
- fogalmazott a volt ÁSZ-elnök.
Kovács szerint szerint a kialakult - és akár még hónapokig tartható - súlyos helyzetnek igen sok áldozata lesz, de lesznek nyertesei is. Az utóbbiak közé tartoznak az informatikai vállalkozások, az élelmiszer-gazdaság és az építőipar is, ahol nőhet a rendelésállomány, az ideiglenesen munkanélkülivé váló dolgozóknak megoldást kínálnak. Talán elfogadható, ha abban gondolkoznak, hogy maguknak is tenniük kell valamit, miközben a terhek nagy részét az államháztartás állja - mondta a KT vezetője.
Az EU a valósághoz alkalmazkodott, amikor pénzügyi szabályrendszerében átmenetileg felfüggesztette az úgynevezett egyensúlyi szabályok, kritériumok be nem tartása esetén alkalmazott szankciókat. Nem lehetett volna érvényesíteni a költségvetési szigort, ha növekedés helyett a visszaesés lesz az általános jellemző. Az átmeneti finanszírozási feszültségeket oldó lazítás mellett olyan gazdaságösztönző csomagokra uniós szinten is szükség van, amelyek az európai gazdaság egészének válságkezelését könnyíti meg. Ezek azonban egyelőre elég soványnak látszanak és nem álltak össze egy rendszerré.