Bár az MGYOSZ örömmel nyugtázza, hogy megjelent a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet és az előzetesen tervezetthez képest lényegesen korábban, április 16-án életbe lép, a jogszabály sok olyan megszorító feltételt és kötelezettséget tartalmaz, amelyek a jelenlegi feltételek között az érintett vállalkozások számára nem vállalhatók, így sokan nem tudnak élni a lehetőséggel - olvasható a szervezet közleményében.

A gyáriparosok szerint a helyzet optimális kezeléséhez a gazdaság három szereplőjének (munkáltató, munkavállaló, állam) egyaránt ki kell vennie részét a munkahelyek megmentéséből és ezért pénzügyi áldozatokat kell hoznia. A jövőbeni helyzet bizonytalansága miatt a támogatási rendszernek rugalmasnak kell lennie, mely lehetőséget ad a különböző vállalkozásoknak, hogy egyedi helyzetüknek megfelelően tudják azt igénybe venni és ezzel a lehető legtöbb munkahelyet megmenteni.

Kapcsolódó

Jelenleg nem várható el a vállalkozásoktól, hogy "békeidőkben" normális kötelezettségeket vállaljanak, ilyet most felelősséggel nem tehetnek. A válság hossza és a helyreállítási szakasz üteme és felfutása bizonytalan, ezért a kormányzati az intézkedéseknek is időben rugalmasnak és egy adott keretösszeg mellett hosszabb vagy rövidebb idő alatt is igénybe vehetőnek kell lenniük.

Annak érdekében, hogy a vállalkozások nagyobb számban élni tudjanak a támogatási lehetőséggel és ezzel a lehető legtöbb munkahelyet mentsék meg, az MGYOSZ ezeket a konkrét módosításokat javasolja a 105/2020-as, a munkabér-támogatásról szóló kormányrendelethez:

  • A támogatás igénybevétele egyszerűen hosszabbítható legyen a 3 hónap letelte után, illetve a részmunkaidő és ezzel a támogatás mértéke is rugalmasan igazítható legyen a gazdasági és üzleti helyzet alakulásához.
  • A rendeletből töröljék a létszámtartási kötelezettséget a támogatási időszakra és az azt követő egy hónapban.
  • A munkáltató és a munkavállaló szabadon állapodhasson meg a munkabér átmeneti módosításáról, valamint a távolléti díj alapú elszámolást a besorolási bér alapú elszámolásra módosítsák.
  • A legalább 50 százalékos foglalkoztatás előírása éppen a legnehezebb helyzetbe kerülő vállalkozásokat zárja ki a támogatási lehetőségből, ezért töröljék el a részfoglalkoztatási küszöböt vagy legyen csak 10 százalék.
  • A rendelet a magyarországi bérekhez képest nagyon alacsonyan, a minimálbér kétszeresében (bruttó 322 ezer forint) határozza meg a támogatás alapját jelentő bér maximumát, helyette a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak átlagbére legyen a felső plafon.
  • A rendelet ne zárja ki a kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatókat, illetve a munkahelymegőrző támogatásban részesülő vállalkozásokat.
  • A jogszabály jelenlegi szöveg alapján nem világosak az elbírálás szempontjai - emiatt kerüljön ki a nemzetgazdasági fontosságra való utalás, az elbírálás lényegében a formai, jogszabályi előírásoknak való megfelelésre korlátozódjon,az elbírálási határidő 3 munkanapra csökkenthető.