Busa Tamás 1955-ben született. Hangszeres tanulmányai befejeztével, viszonylag későn kezdte el a hivatásszerű éneklést. Főiskolai tanulmányait 1990-ben Szegeden fejezte be, akkortól lett a Szegedi Nemzeti Színház szólistája. 1992-ben lépett fel először az Operaházban, akkor még csak beugróként. Kiemelkedően aktívan dolgozott, 1997-től lett állandó vendégművész Budapesten, 2019-ig 694 operaházi, Erkel színházi és Bánffy-termi előadást énekelt. Összesen 44 szerepben, 20 főszerepben láthatta a közönség.
Busa Tamásnak nyolc gyermeke és hat unokája volt - írta az operaház főigazgatója az Origónak.
"Megtört szívvel búcsúzom az operások nevében Tamástól, a nagyszerű művésztől, a barátságos embertől, egy nagyon nagy család fejétől, aki tőlünk is, de onnan aztán tényleg döbbenetesen fog hiányozni. ... Az Opera vezetése részéről felterjesztem az Opera örökös tagjainak sorába, mint azt a művészt, aki az egész magyar operajátszást ugyanolyan szeretettel és hivatástudattal szolgálta. Posztumusz, sajnos. Annyira sajnálom" - írta Ókovács Szilveszter.
Busa Tamás nagyjából egy hónapig küzdött a koronavírus-fertőzéssel, mielőtt szervezete feladta volna.