Meghalt a koronavírus-gyanús beteg, a magyar orvosokat senki nem nyugtatta meg

"Tehetetlen dühöt érzek" - több magyar orvos is így foglalta össze lapunknak, hogy mi történik, ha valaki, aki a Covid-19 vírus által okozotthoz hasonló tünetekkel hal meg az osztályukon. "Nagyon rosszul kommunikálnak velünk, ami miatt az ember elveszíti a hidegvérét. Napi több száz beteg-orvos kontakt után, amikor történik egy exit, pocsék érzés bizonytalannak lenni, hogy melyikük lehetett koronavírusos" - magyarázta el egyikük, hogy mi is a legnagyobb problémájuk.

Jó példa erre egy múlt hét eleji eset: több forrásból is úgy értesültünk, a Honvédkórházban múlt hét szerda éjjel kezdtek ellátni egy pácienst az intézmény Sürgősségi Betegellátó Osztályán, aki több tünetét is mutatta a SARS-CoV-2. vírusnak (köznyelvben koronavírusnak). Az ellátó személyzet hamar felvetette, hogy a vírusos pneumónában szenvedő beteg az új betegség fertőzöttje lehet, ezért kezdeményezték, hogy teszteljék le. Bár ebben voltak apró fennakadások, ugyanis a protokoll szerint ekkor még igazolni kellett, hogy a beteg rendelkezik a kritériumtünetekkel és/vagy bizonyítható kapcsolattal olyannal, aki igazolt fertőzöttel találkozott, vagy ő maga járványgócpontban járt. Mivel a beteget intubálni kellett, nem volt kikérdezhető állapotban, így azt szinte lehetetlen volt kideríteni, hogy járt-e fertőzött országban, vagy kikkel érintkezett.

A tesztet végül relatíve hamar levették, ekkor a beteg még élt, de meg kellett ismételni, - egyes forrásaink szerint - már halott volt, amikor megjött a válasz a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laborjából, hogy a koronavírus laboratóriumi vizsgálata értelmezhetetlen eredményt adott technikai hiba miatt. "Nem megfelelő mennyiségű minta" volt a hivatalos magyarázat, amit sokan nem tudtak értelmezni a polimeráz-láncreakciós (PCR) laboratóriumi vizsgálat kapcsán, de a halottól újabb mintát vettek, amelynek eredményéről később elsőre csak annyi választ kaptak, hogy nem mutatott ki koronavírus-fertőzést, majd röviddel utána a halál okát okozó másik vírust is megnevezték.

Végül elárulták, hogy nem a járvány áldozata

Az esetről megkérdeztük a MH Egészségügyi Központot (Honvédkórház), amely azt válaszolta, hogy "az említett beteg ellátása során az orvosok elrendelték a Covid-19 fertőzésre való szűrést, ami az első teszt alkalmával nem mutatott eredményt. A megismételt teszt eredménye negatív lett. A halál okának megállapítása megtörtént, de betegjogokra való tekintettel nem áll módunkban azt közölni." Utóbbit tiszteletben tartva, a Napi.hu is csak annyi részletet oszt meg, hogy valóban nem járványos megbetegedésről van szó.

Az Operatív Törzs csütörtöki sajtótájékoztatóján az esettel kapcsolatos konkrét kérdéseinkre nem válaszoltak, de azt többször hangsúlyozták, hogy akkor még nem halt meg senki Magyarországon a betegségben. (Azóta egy halálesetről már tudni.)

Müller Cecília országos tisztifőorvos lapunk másik kérdésére azt mondta: jelenleg elegendő laborkapacitásuk van a tesztek elvégzésére, de már felkészültek arra is, hogy más laborokat is bevonjanak, ha szükség lesz. "Egyelőre hatékonyabb, hogy egy kézben van a vizsgálatok elvégzése" - magyarázta a járványügyi döntést. Azt is közölte, hogy szinte 24 órában hajtják végre a teszteket. Arra sem válaszolt - még visszakérdezésre sem -, hogy haláluk előtt tüneteket mutató elhunytakon végrehajtanak-e laborvizsgálatot, de a fenti eset azt mutatja, hogy volt már erre példa.

Volt, ahol viszont később igazuk lett az orvosoknak

Más kórházak orvosai is arra panaszkodtak, hogy nehézkes a koronavírus-gyanús betegek kezelése, mert az eljárásrend szigorú a személyzettel szemben, de a Covid-19 fertőzésgyanúknál túl sok hibalehetőséget enged meg. Nem állítják, hogy ezek gyakoriak lennének, de úgy látják, hogy a tesztek szabadabb elvégezhetősége kizárhatna egy sor felesleges kockázatot.

Hogy ez miért is lenne fontos, azt három eset jól mutatja: vasárnap bejelentették, hogy meghalt az első magyar ember a koronavírusban, akit a Jahn Ferenc kórházban napokig kezeltek, míg az intenzív osztályon bebizonyosodott, hogy fertőzött volt.

A budapesti Szent János Kórházban öt napig feküdt egy beteg, akit a budapesti járványügyi központként funkcionáló Szent Lászlóból küldtek át, hogy bár nem tesztelték, de szerintük nem koronavírusos. Végül mégis bebizonyosodott, hogy a beteg fertőzött, majd késve lezárták a kórház érintett osztályát, később fertőtlenítést rendeltek el.

A harmadik eset szerint a budapesti Szent Imre Kórházban egy 99 éves nőt kezeltek, aki múlt hétfőn belázasodott, majd szerda este elhunyt. A történetet feltáró 444.hu szerint tüdőgyulladás alakult ki nála, ahogy a lányánál is, aki addig, amíg nem rendeltek el látogatási tilalmat, rendszeresen ment édesanyjához a kórházba. Az elhunyt lánya a betegségével kétszer is járt a háziorvosnál, ahol megnyugtatták, hogy influenzája van, de csütörtök éjszaka már annyira rosszul lett, hogy mentővel vitték be a Szent Imrébe. Elkülönítették a tüdőgyulladása miatt, tesztelték a koronavírusra, majd 24 órával később be is bizonyosodott, hogy fertőzött. Se nála, se az elhunyt édesanyjánál nem merült fel a protokoll alapján, hogy fertőzött lehetne, mivel nem került kapcsolatba igazoltan beteg személlyel.

Felfokozott helyzetben nem elég lekoptatni

- magyarázta egy orvos, aki higgadtan próbál kezelni minden vírusos, vagy gyanús pneumóniás esetet, nem feltételezi egyből azt, hogy a járvány egy újabb fertőzöttjét kezeli. Viszont szerinte is javítani kell a járványügyi kommunikáción. "Az Operatív Törzs túl sok kérdést hagy figyelmen kívül, ami senkiben sem növeli a bizalmat, még ha olyan esetről is kérdezik őket az újságírók, amiről már kiderült, hogy nem koronavírusról van szó. Az ellátó személyzet pedig a terhelt NNK-val kommunikál nehezen. Ez a pánikolósokat kiborítja" - foglalta össze a problémát.

"Teljesen jogos, hogy influenzajárvány van, ami sok összekeverhető beteggel is jár, de vannak minimalizálható kockázatok. Mint amikor a homoszexuálisokat kizárják a véradásból: egy faktor ezzel nullára redukálható, ami ha felesleges is az esetek 99 százalékában, de táplálja a bizalmat" - vélekedett lapunknak, szerinte már az biztonságérzetet nyújtana, ha "nem koptatnák le őket a teszttel", inkább több tesztet végeznének el feleslegesen, mint kevés indokoltat.

- vélekedett az orvos, aki szerint emiatt terjednek a közbeszédben is olyan álhírek, hogy mondjuk tömegével halnak meg tüdőgyulladásban Győrben vagy akármelyik kórházban. Úgy látja, érződik a megrohamozott boltokból, patikákból szétkapkodott maszkokból, hogy az emberek könnyen pánikba esnek, ha nincsenek megfelelően tájékoztatva, azt érzik, valamit elhallgatnak előlük. "Az orvosok és az ápolók is emberek, persze, hogy félünk" - zárta le okfejtését, de szerinte a személyzet többsége higgadtan tudja kezelni a helyzetet.

Van tér még az óvintézkedésekre

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége vasárnap is hasonló aggályait jelezte, amikor azt kérte a kormánytól, "minden, a kezelőorvos által indokoltnak tartott esetben (kórházi felvétel esetén is) biztosítsák a koronavírus-teszt elvégzésének lehetőségét, annak érdekében, hogy a fertőzött betegeket időben elkülöníthessék és az egészségügyi személyzet védelme is eredményesebben legyen megoldható."

A MOK szerint az ismertté vált esetek száma alapján a járvány Magyarországon már a gyors kibontakozás szakaszában van, és a fertőzött, de még nem azonosított betegek száma már akár az ezer főt is elérheti. Ez a szám egy hét múlva az epidemiológiai statisztikai modellek alapján a 7-8 ezer, két hét múlva akár 50-60 ezer is lehet. További intézkedéseket javasoltak a koronavírus-járvánnyal sikeresen megküzdő országok példája alapján: lakhelyelhagyás korlátozásának bevezetése; javasolják olyan egészségügyi ellátóhelyek kijelölését, amelyek kizárólag légúti tünetekkel jelentkező betegeket látnak el; a lázas és légúti panaszokkal jelentkező betegeknek a többi betegtől elkülönített ellátás lehetőségét meg kell teremteni, úgy, hogy az ilyen betegek a várakozás és az ellátás során is legalább két méter távolságot tarthassanak egymástól.

Azt is javasolták, hogy zárjanak le minden szórakozóhelyet, éttermet, élelmiszert nem áruló üzletet, kulturális intézményt, hogy így is csökkentsék a fertőzés terjedését segítő kapcsolatfelvételeket (ezt végül Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében be is jelentette az intézkedések között). Valamint a kamara szerint a járvány megállítását segítené, hogy a szűrővizsgálatokat a közvetlen kontaktusban lévő személyek esetében mindig végezzék el. A MOK úgy véli, ezen intézkedések bevezetését követően 10-14 nappal várhatóan megállna az új esetek számának gyors növekedése, majd nagyjából két hónap alatt a járvány jelentősen visszaszorítható lenne.