Járványmodellezésről, a modellek eredményei alapján a Covid-19 járványról kirajzolódó forgatókönyvekről rendezett online konferenciát hétfőn este a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META). Az online rendezvényen Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának szakértője és Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ; Járványmatematikai Projekt vezetője tartott előadást.

Görb laposítás vagy valami más?

Kapcsolódó

A járványok lefutásának modellezése, különösen a hosszú távú előrejelzés általában is bizonytalansággal teli, a magyar járványmodellben további kihívás, hogy itthon nem az egyenletes közösségi terjedés a jellemző, hanem sporadikus gócok alakulnak ki az idősotthonokban, kórházakban és egyéb közösségi szállásokon -  kezdte előadását Vokó Zoltán. Ugyanakkor a járványkezelés során az egészségügyi vetület mellett a társadalmi aspektusokról sem szabad elfeledkezni. A görbe ellaposítása könnyen középpontba kerülhet a döntéshozók szemében, pedig Vokó szerint ennél sokkal összetettebb a feladat.

Kik viseljék a terheket?

Szerencsés, ha kimondjuk, hogy a járványügyi intézkedésekkel mit is akarunk elérni, mert nem ugyanazok az intézkedések hatékonyak, ha az életévben kifejezett veszteség minimalizálása a cél, mintha a lehető legkisebb összesített veszteségre törekszünk. A döntés értékválasztás is egyben, megmutatja, hogy mit gondolunk arról, mennyit ér egy élet, egy krónikus beteg élete, illetve az azzal kapcsolatos felfogást, hogy a társadalomban milyen arányban és kik viseljék  terheket - fejtegette Vokó Zoltán, hozzátéve, hogy erről a kérdésről diszkussziót kellene tartani.

A korlátozó intézkedések enyhítésével, a betegségterhek csökkentésével kapcsolatban úgy vélte, csökkenteni kell a vírus átvitelének kockázatát, ezt szolgálja a maszkviselés, a tesztelés hatékonyságának, kiterjedtségének javításával, a fertőzőforrások megtalálásával pedig a fertőződési láncokat gyorsabban lehetne megszakítani. Fejleszteni, bővíteni kell a vírussal kapcsolatos tudásunkat, ami sok tekintetben szegényes - tette hozzá a szakértő.

A számok a jéghegy csúcsát mutatják

Májusra elejére elérte a 3,5 milliót a világszerte nyilvántartott igazolt koronavírus-fertőzöttet száma, azonban ez a szám csak a jéghegy csúcsa, a valós esetszám ennél jóval több. Magyarország a nagyon kevéssé érintett országok közé tartozik, a korán bevezetett korlátozó intézkedések hatására az esteszám nem nőtt exponenciálisan, több hete stabil a növekedési trend. A kiugrások a zárt közösségekben bekövetkező járványokat jelzik, dominánsan ezek határozzák meg nálunk a járvány terjedését - mutatott rá Oroszi Beatrix.

A reprodukciós mutató, ami azt jelzi, hogy egy fertőzött hány másik embernek adja át a vírust, hetek óta 1 körül alakul, ez erősen visszafojtott állapotra utal, ami azzal jár, hogy így az 50-60 százalékos nyájimmunitást belátható időn belül, védőoltás és oltottság nélkül nem fogjuk elérni. E mutató súlyát jelzi, hogy ha 1,2  alatt marad (egy ember 1,2 másik embernek adja át a vírust), a járvány nem feszíti szét az egészségügyi kapacitásokat, de 1,3-as reprodukciós mutató már igen.

Miért nem mutat semmit a halálozási mutató?

A nyers halálozási adatokból nem érdemes következtetéseket levonni, ezek ebben a formájukban torzítanak. A halálozási számok a papír alapú, utólagos feldolgozás, a haláloki kódolás pontatlansága miatt nem mérvadóak, emellett a fertőzöttek számát is alulbecslik. Egy valós idejű halálozási mutató képzése ugyanakkor nagyon fontos lenne, ugyanis ez fogja a járvány súlyosságát is jellemezni, de ehhez a fertőzöttek valós számára, és elektronikus haláloki nyilvántartásra van szükség.

Magyarországon még mindig nagyon keveset tesztelnek, tíz esetből egy esetet detektálnak, ami viszont nemcsak a fertőzöttek számát torzítja, de azért is baj, mert a fel nem derített 9 ember és az ő kontaktjai esetében a fertőződési láncot sem szakítják így meg.

Oroszi Beatrix elmondta, szakértői csoportjuk a PCR-teszteket javasolja, azt tartják az "aranystandardnak", a gyorstesztek megbízhatósága nem megfelelő. A négy orvosi egyetem által most elindított tömegtesztelésénél PCR és szerológiai vizsgálat is készül, a vérmintákat azonban biobankban tárolják addig, amíg a biztonságos Elisa-teszt rendelkezésre nem áll.

Az egészségügyi dolgozók 10-szeres kockázatnak vannak kitéve

Nincs érdemi elmozdulás a kórházi járványok megfogásában, ezek nem csitulnak, az egészségügyi dolgozók az átlaglakossághoz képest a fertőződés tízszeres kockázatának vannak kitéve a védőeszközök hiánya, nem megfelelő használata, vagy a problémás hozzáférés, illetve ezek kombinációja miatt. Az olaszországi tapasztalatok mindenesetre azt mutatják, hogy az egészségügyi dolgozók érintettsége jelentősen befolyásolta a járványügyi helyzetet és a járvány lefolyását - mondta Oroszi Beatrix.

Túl vagyunk a járvány első szakaszán, amikor az elfojtással az egészségügy felkészülhetett, s a társadalmi-gazdasági hatások mérsékelése érdekében tovább kell lépni, az enyhítések irányába. E második, a járvánnyal való együttélés szakaszának feltétele a csökkenő, vagy stabil új esetszám, a megfelelő egészségügyi kapacitás és a fertőzöttek detektálása PCR-tesztekkel, azért, hogy őket és a kontakjaikat elkülöníthessék. Ez a szakasz hosszú, egészen a vakcina bevezetéséig tart - mondta Oroszi Beatrix.

Ötpontos stratégia a továbblépés érdekében

A járvány közösségi lassításához a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi szakértői csoportja ötpontos stratégia bevezetését javasolta:

  • Közösségi kontaktusok mérsékelt, óvatos növelése, a korlátozó intézkedések enyhe lazítása.
  • Egyéni tesztelés bővítése.
  • Az azonosított új fertőzések és kontaktok lehető legszigorúbb elszigetelése.
  • Maszkhasználat kötelezővé tétele az egészségesek körében is.
  • Hatékony kockázatkommunikáció.

Javaslatot tettek a járványkórház és a tiszta kórház szétválasztására is, ez vegyes fogadtatásra talált - mondta Oroszi Beatrix, hozzátéve ugyanakkor, hogy a súlyos krónikus betegségekkel küzdő koronavírusosokat oda kell szállítani, ahol a legjobb ellátást kaphatják. A covidos betegeket is fogadó kórházakban pedig a szürke és a fehér zónákat jobban el kell különíteni.

Ősszel jöhet a második hullám

Óriási a bizonytalanság az őszre prognosztizált második hullám lefolyásával kapcsolatban, amire többféle forgatókönyv is elképzelhető - válaszolta egy kérdésre Oroszi Beatrix. Szakértői csoportjával biztosak benne, hogy a vírus újra támadni fog, és a neheze még csak most jön. Ami biztos, hogy most az átfertőzöttség jóval 1 százalék alatti, a keresztmetszeti vizsgálat után erre pontosabb becslés készülhet, de az 50-60 százaléknak még a közelében sem vagyunk, tehát a népesség nagy része fogékony a vírusra.

Nagy kérdés, hogy ennek a koronavírusnak van-e szezonalitása, vagy nincs. Jelen pillanatban még nem tudni, de a már ismert koronavírusokra jellemző a szezonalítás. Arra számítanak leginkább, hogy a terjedés nyáron lelassul, mérséklődik, de azért fennmarad, így az átfertőződés nő, a fogékonyak száma csökken őszig.

A második, őszi-téli hullám idejére a lakosság kisebb része lehet fogékony, a járvány pedig lehet hosszabb és korlátozások nélkül akár rosszabb is. Előfordulhat, hogy az őszi második hullám mellé egy influenzajárvány társul, dupla krízist okozva. Oroszi Beatrix azt a forgatókönyvet sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy bár mint mondta, kicsi a valószínűsége, hogy nyáron leáll a terjedés, nem gyűlik a fertőzést átvészeltek száma, ezért ősszel nagyobb járvány jöhet.

Sprint helyett maraton

Nem kizárt az sem, hogy nyáron - minden más koronavírussal ellentétben - járványos terjedés is kezdődhet. Most nagyon szoros a monitorozás, így bármilyen változás azonnal megjelenhet a modellekben - tette hozzá Oroszi Beatrix.

Úgy látja, a döntéshozók számára éppen az okozza a legnagyobb bizonytalanságot, hogy nem tudni, mennyi ideig tart a járvány, mennyi időre kell tervezni a korlátozásokat. Mindenki ugyanezzel küzd, hogy vajon meddig kell kibírni és hogy hogy lehet egy olyan, hatékony és hosszú távon fenntartható csomagot összehozni ami a veszteségeket is minimalizálja. Könnyebb volt a korlátozásokat bevezetni, kormányhatározatokkal látványos eredményt elérni, mint elkezdeni a felengedést és összehozni egy jó stratégiát. Maratonra kell készülni, nem sprintre - fogalmazott Oroszi Beatrix.