A koronavírus-járvány kapcsán a figyelem középpontjába kerülő témák közül az egyik legfajsúlyosabb csoport a fertőzöttséget kimutató tesztelés elérhetősége, a tesztek megbízhatósága, a szűrés nem szűrés dilemmája. Mint az a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META)  csütörtök esti online konferenciáján, Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos előadásából kiderült, a laborszakma számára most az egyik legnagyobb problémát a hazai koronavírus-fertőzések alacsony, 1 százalék körüli prevalenciája jelenti -az összes fertőzött lakosságra vetített aránya - ami a gyorstesztek megbízhatóságát jelentősen rontja.

A koronavírus, illetve az átvészelt fertőzés kimutatására elméletben ötféle módszer áll rendelkezésre, ebből Magyarországon eddig alapvetően kettőt használtak - a vírus örökítőanyagának, RNS-ének kimutatását PCR vizsgálattal orr- és garatmintából, valamint a szerológiai vizsgálat, ami vírus hatására a vérben képződő immunanyagokat, antitesteket mutatja ki gyorstesztekkel. Az utóbbi két hétben elérhető vált az antigén kimutatása is. A PCR teszt a második, az antigén teszt az 5. naptól válik pozitívvá, az antitestek kimutatására több idő kell. Az időfaktor mellett laborfelszereltségben is mások az igényei az egyes vizsgálatoknak.

Tudni kell, mi a cél

A vírus RNS-ének kimutatására szolgáló PCR vizsgálathoz költségesen és bonyolultan felszerelt laboratóriumra, drága reagensre van szükség a szakértelmen kívül, az antigén kimutatáshoz egyszerűbb feltételek is elegendőek, viszont a minta magas szintű fertőzőképessége miatt rendkívüli óvatosságra is. A ellenanyagszint kimutatására szolgáló gyorsteszteknél a szenzitivitás és a specificitás közötti határértékek beállítása az alapdilemma.

Ha adott fertőzöttség szűrése a cél, akkora olyan határértéket kell adni a teszt érzékenységénél, hogy bárki, akinél felmerül a fertőzöttség, bekerüljön a pozitívak közé. Ez viszont sok fals pozitív eredménnyel jár, mert olyan mintákat is pozitívnak értékel a teszt, amelyeknél a mintát adónak valamilyen más betegség miatt magas az antitest szintje. Ha csak a biztosan beteg személyek kimutatása fontos, akkor az érzékenységnek a rovására megy a teszt specificitása, azaz elég sok olyan fertőzött, valójában pozitív személy kimarad a pozitívak közül.

Alacsony fertőzöttség mellett nem megbízható

A teszt határértékeinek beállítása mellett befolyásolja az eredményt az összes fertőzött lakosságra vetített aránya, a prevalencia is. Ha szűrésre használják a gyorstesztet, akkor alacsony prevalencia esetén kevés valós fertőzött, de több más beteg jelenik meg fals pozitívként. Magas prevalencia mellett hirtelen megemelkedik a ténylegesen betegek aránya és eltörpül a változatlanul megmaradó fals pozitívaké.

A legnagyobb gond ma a laborszakmában, hogy a gyártó által megadott 70 százalékos szenzitivitású, 95 százalékos specificitású tesztnél, ha a fertőzöttségi szint 1 százalék, mint Magyarországon, akkor kérdés, hogy 100 vizsgált személynél mennyi lesz a valós és a téves pozitív, illetve a valós és a téves negatív eredmény - fejtegette Bezzegh Attila. Ott, ahol ezeket a teszteket kifejlesztették, 20 százalék körüli prevalenciával kalkuláltak, és hasznosak is voltak ezek a tesztek, amelyek nálunk ezért elég alacsony hatékonyságúak - magyarázta Bezzegh Attila.

Más jellegű a probléma a koronavírus kimutatására legmegbízhatóbbként számon tartott, a vírus örökítőanyagának kimutatására szolgáló PCR teszttel. Ennél az eredményt nagyban befolyásolja a mintavétel pontossága, ami nemcsak a szakszerűségen múlik. Egyes feltételezések szerint a vírus hullámzóan van jelen a hámsejtekben, így lesz amikor kimutatható a mintában, máskor meg nem.

Mindenki az algoritmust keresi

A tesztelés dilemmáit Bezzegh Attila egy elméleti példán szemléltette. Ha feltételezzük, hogy egy százfős mintában 80-an biztosan fertőzöttek, akkor elmondható, hogy a 80-ből egy PCR teszt 23 fertőzöttet nem fog látni. Fals pozitív eredmény nem születik, de a fals negatív 30 százalékos.

Ha a negatív fertőzötteket szerológia vizsgálatnak - gyorsteszt -  vetik alá, hogy kimutassák a vírussal szemben képződött antitesteket, további 15 fertőzöttre rátalálnak, de így is marad 8 pozitív személy, aki felfedezetlen marad, és pluszban megjelenik  egy fals pozitív is. Újabb kör PCR teszttel és a gyorstesztek érzékenységének javításával tovább növelhető a pontosság, a második kör PCR része is a protokollnak, ám mindebből jól látható, hogy 100 százalékos pontosságú vizsgálat nem áll rendelkezésre, csak törekvés van a minél pontosabb eredmény megközelítésére a vizsgálatok többféle kombinációjával - fogalmazott a szakorvos.

Mit jelent egy negatív teszt?

Arról nem is beszélve, hogy egy negatív tesz nem azt jelentik, hogy valakiben nincs fertőzőképes vírus, csak azt, hogy éppen nem lehet kimutatni. Több vizsgálat kombinációjával biztosabb az eredmény - hangsúlyozta Bezzegh Attila, s mint megjegyezte, most világszerte mindenki éjjel-nappal ennek az algoritmusnak felépítésével foglakozik.

Ugyan a kutatók egyre közelebb kerülnek az optimális megoldáshoz, azonban nagyon sok gond adódik abból, hogy fejlesztők gyorsasága miatt gyorsan kell cselekedni, nincs idő validálni a teszteket, s a laborszakma könnyen belefut abba az utcába, hogy olyan vizsgálatokat végez, aminek nincs relevanciája.

A fejlesztők nem játsszák végig az összes biztonsági lépést és a hatóságok is úgy engedik a piacra a termékeket, hogy nem végeztetik el az ilyenkor szokásos köröket velük. Emellett a logisztikai, ellátási problémák miatt az sem biztos, hogy a laborosok egyik teszttel megszerzett tapasztalata, gyakorlat egy következő beszerzésnél is hasznosítható. A tesztelés és az eredmény értékelése kapcsán azonban az egyik legfontosabb azt kijelenteni, hogy annak eldöntése, hogy ki beteg és ki nem mindenképpen szakorvosi feladat - hangsúlyozta Bezzegh Attila.