A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, immunológusok, orvosok és biológusok készítettek ajánláscsomagot a döntéshozók, a kormány és a társadalom széles körének tájékoztatása érdekében a Covid-19-járvány rövid és hosszú távú kezelésére. Az ajánlást április 22-én eljuttatták az EMMI, az ITM és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek.

Nincs mese, sokkal többet kell tesztelni

Kapcsolódó

Az MTA honlapján olvasható összefoglaló szerint a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása. Sokkal több olyan tesztet kellene végezni, amely magát a fertőzést mutatja ki (rtPCR), különösen a veszélyeztetett célcsoportokban (egészségügyi dolgozók, idősotthonok lakói, minden kórházba kerülő beteg stb.) és környezetükben.

Ugyanakkor a hosszú távú járványügyi intézkedésekhez szükség lesz a betegségen még át nem esett fogékonyak és a már védettek (a vírusra már immunis emberek) azonosítására is. Ehhez más típusú tesztek kellenek: olyan tesztek, amelyek a fertőzés után kialakuló ellenanyagokat (antitesteket) mutatják ki a vérben - hangsúlyozzák a tudósok.

Egy gyors és kiterjedt tesztelés eredményei, megfelelő adatvédelem mellett felhasználhatók csoportképzésre, ami viszont szelektív járványügyi intézkedések alapja lehetne. Így a fogékony csoport tagjai a mostaninál nagyobb védelmet, a védett csoport tagjai pedig nagyobb szabadságot kaphatnának. A tudósok elemzések hivatkozva kijelentik, hogy a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a "húzd meg, ereszd meg" típusú intézkedéseknél. Az ajánlás szerint a csoportok elkülöníthetőségét egészen addig biztosítani kellene, amíg védőoltás vagy hatékony gyógyszeres megelőzés nem lesz hozzáférhető.

Hangsúlyozzák a kontaktfelderítő, a mintavételi, az elemző és a nyilvántartó kapacitás sürgős bővítésének szükségességét is.

Nem csak a járványügy van napirenden

Kulcskérdés az egészségügy gyors és tartós megerősítése - írják az ajánlás készítői. Azt írják, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, sorvadása súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár járványhelyzetben (és más országos méretű katasztrófahelyzetben is). Ezért az egészségügy gyors és tartós megerősítése fontos feladat a közeli és távolabbi jövőben, ezen belül kiemelten jelentős mértékben bővíteni kell a népegészségügy egész intézményrendszerét.

Az egyéb járulékos egészségügyi, társadalmi jelenségekre, közte a krónikus betegek ellátatlanságára, a szűrési fegyelem lazulására, a várólisták várható növekedésére és a diagnosztikai beavatkozások késlekedésére  is felhívják figyelmet, ezek ugyanis az amúgy is leterhelt és alulfinanszírozott egészségügyben egy esetleges újabb fertőzéshullám lezajlását befolyásolhatják.

Az ajánlás szerint az esetleg tartóssá váló Covid-19- vagy további, az ismeretlenségből előbukkanó járványok veszélyeit csökkentendő, meg kell erősíteni a tudományos kutatást az érintett területeken. A Magyar Tudományos Akadémia minden lehetséges módon támogatja a tudomány eredményeinek alkalmazását a vírus elleni harcban.

Akik készítették

Az ajánlást Lovász László, az MTA elnöke és Kosztolányi György, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke jegyzi. Az ajánlás elkészítésében Falus András, Makara Gábor, Oberfrank Ferenc, Sarkadi Balázs, Váradi András és Vokó Zoltán vett részt, az Elnöki Bizottság az Egészségért 15 tagú és az MTA Orvosi Tudományok Osztálya 30 tagú szervezete egyetértő jóváhagyásával véglegesítette. Az MTA az ajánlást közvetlenül is eljuttatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek.