A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai álláspontja szerint a gazdaság működésének minimális fenntartásához, majd annak jelentős mértékű újraindításához a kínálati oldalon jelentkező válsághelyzet kezelése az elsődleges.

Az MKIK javasolja:

  • Nemzeti Válságkezelési Alap felállítását,
  • a munkahelymegtartás biztosítását,
  • a kialakult munkanélküliség azonnali kezelését,
  • az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatását, a szolidaritási, közjót biztosító intézkedéseket.

Valamennyi kezdeményezésük esetében a támogatásokat csak kötelezettségvállalás mellett javasolják odaítélni, például a vállalat hajlandó az értékláncát átalakítani, termelékenységnövekedéssel járó erőfeszítéseket tenni, továbbá a munkaerő olyan megtartására, aminek a terheiben a krízis ideje alatt osztozik az állammal.

A munkahelymegtartás és a kialakult munkanélküliség érdekében ezt javasolják:

  • a vissza nem térítendő állami támogatás bevezetését, ami a dolgozóktól levont járulékok be nem fizetése által valósulhatna meg,
  • az állam kölcsönt nyújthatna a kifizetett bér arányában, és ennek a visszafizetési határideje 2021-2022 lehetne.
  • a szociális hozzájárulási adó időleges elengedése segítséget nyújtott az érintett ágazatoknak, ugyanakkor a kedvezményből kiestek például a KIVA-t választó adóalanyok. A kamara javasolja, hogy hasonló időtartamra, mint a szociális hozzájárulási adónál, a KIVA-kulcsot mérsékeljék 12 százalékról 9 százalékra.

A javaslatok között szerepel az adóelőleg fizetési kötelezettség felfüggesztése az éves adóknál, valamint igény esetén, lehetőséget kell biztosítani az éves adóbevallások, az éves beszámoló beadási határidők eltolására a veszélyhelyzet végét követő 60. napig.

Szintén a csomag része:

  • szociális hozzájárulási adó kedvezményt kellene kapniuk a vállalkozásoknak munkavállalónként 50 ezer forintig, de legfeljebb vállalkozásonként 12,5 millió forintig kizárólag tovább foglalkoztatottakra, és nem az április elseje utáni új belépőkre, amit meghatározott ágazatokban, és csak a fizikai munkavállalók után lehetne igénybe venni.

A kamara szerint a munkavállaló közvetlenül is támogatható, ha megállapodást köt a munkáltatóval, hogy kiveszi az időarányos szabadságát, és azt követően a bérének meghatározott részének biztosítása mellett otthon marad. Ez az arány lehetne 60 százalékos bér, amihez az állam 20 százalékos kiegészítést biztosítana, a dolgozó 20 százalékos jövedelemcsökkenést visel el.

Az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatására az állam a lakossági beruházások elősegítésével is tudna keresletet generálni. Erre konkrét példa lehetne az "Otthon melege program" - írja az MKIK.

Szolidaritási, közjót biztosító intézkedések:

  • hogy 2020 március 1. után lett munkanélküliek kapjanak egyszeri anyagi támogatást.
  • Minden nyugdíjas kapjon egyszeri, meghatározott összegű, például 15 ezer forintos utalványt, amit élelmiszerre, közüzemi számlákra költhet.
  • Minden gyermekes család kapjon gyermekenként meghatározott összegű, például 10 ezer forint támogatást, minden egészségügyi és oktatásügyi szakember kapjon plusz kompenzációt a kialakult helyzetben nyújtott teljesítménye elismeréseként
  • Legyen ingyenes az országos szintű, szélessávú internetlefedettség.

A kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Válságkezelési Alap működésének jogszabályi környezetének kialakítását azonnal meg kell kezdeni, annak érdekében, hogy az 2021-től megkezdhesse működését.

Középtávú intézkedések:

  • egy új típusú közmunkaprogram bevezetését,
  • az álláskeresési támogatás időtartamának minimum 180 napra emelését.