Tart a koronavírus-járvány negyedik hulláma, az új fertőzöttek, a kórházi kezelésre szorulók és halálos áldozatok száma is aggodalomra ad okot, járványügyi szakemberek, virológusok, immunológusok, a betegekkel első vonalban találkozó orvosok java része szigorításokat sürget.

Lisziewicz Julianna, immunológus az omikron feltűnése után például a tömegrendezvények leállításának és a szórakozóhelyek bezárásának szükségességéről beszélt. Az omikron ellen szerinte már kevés maszkviselés, úgy látja, emiatt elkerülhetetlen lesz a járvány ötödik hulláma. Zacher Gábor sürgősségi szakorvos szintén korlátozná, illetve védettséghez kötné a tömegrendezvények látogatását, de kiemeli a maszkhasználat jelentőségét is.

Kapcsolódó

Rusvai Miklós virológus az oltás felvételére buzdít mindenkit, Szekanecz Zoltán, belgyógyász, immunológus, reumatológus és Jakab Ferenc virológus az oltás is a sokat hangoztatott több pillérű védekezés fontosságát hangsúlyozzák, azaz az oltás, a maszk, a járványügyi intézkedések és a tesztelés együttes és folyamatos végzését tartják fontosnak.

Oltásra buzdít a koronavirus.gov.hu is, ám azon túl, hogy leírják, hol kötelező a maszk, további óvintézkedésekre  - távolságtartás, kézmosás, kontaktusok számának csökkentése - nem figyelmeztetnek.

A magyarok egy része azonban a jelek szerint így is óvatos, mintegy 80 százalékuk maszkot visel és rendszeresen kezet most, a kontaktusait azonban csak nagyjából minden második felnőtt csökkentette, és a megbízásából készített reprezentatív felméréséből, amelynek során a válaszolók többféle védekezési módot is megjelölhettek. A válaszokból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 5 százaléka egyáltalán nem védekezik a fertőzés ellen és az online vásárlást is mindössze a magyarok ötöde alkalmazza védekezésként.

Nemek szerint vizsgálva az eredményeket, a nők tűnnek elővigyázatosabbnak: 86 százalékuk viseli a maszkot, míg a férfiaknak csak a 74 százaléka. A rendszeres kézmosásra a nők 81 százaléka fordít gondot, szemben a férfiak 74 százalékos arányával.

A kontaktuscsökkentésre is jobban figyelnek a nők, közel kétharmaduk kevesebbet megy közösségbe mostanában, a férfiak közül minden második védekezik így is. Hasonló a nemek szerinti különbség a kézfogás és a puszi elkerülésében: míg a nők 60 százalék más üdvözlési formákra tért át, a férfiak fele kitart kitart a kézfogás és a üdvölő puszi mellett.

Nincs különbség a nemek között az online vásárlásra áttérést illetően, mind a nők, mind a férfiak ötöde ezt a formát részesíti előnyben, s nagyjából hasonló arányban (4-6 százalék) válaszolták, hogy egyáltalán nem védekeznek a fertőzés ellen.

Korcsoportonként markánsabban eltér, hogy ki milyen módon igyekszik megelőzni a koronavírus-fertőzést. Az eredmények azt mutatják,  minél idősebb valaki, annál jobban vigyáz magára, a legóvatosabbak a 60 pluszos korosztályhoz tartozók.

A 60 évesek és idősebbek az átlagos 57 százalékkal szemben kiugróan nagy arányban válaszolták - 75 százalék - hogy csökkentették a találkozóikat. Ugyancsak jóval az 55 százalékos átlag fölötti arányban kerülik a puszit és a kézfogást ebben a korosztályban.

Ugyanakkor mindössze 1 százalékuk mondta a felmérésnél, hogy egyáltalán nem védekezik a koronavírus ellen.

Iskolázottság szerint is a kézfogás, és a puszi kerülésében, valamint a kontaktusok számának a csökkentésében látszik a legnagyobb különbség az egyes csoportok között. A közösségi programokat főként a diplomások fogták vissza, több mint kétharmaduk legalábbis így válaszolt, míg az érettségizettek közül csak minden második válaszoló, az alapfokon iskolázottaknak pedig az 57 százaléka vigyáz ilyen módon is magára.

A kézfogás és a puszi kerülése a diplomások közel háromnegyedére jellemző, míg az alap- és középfokú végzettségűeknek nagyjából csak a felére.

A rendszeres kézmosást illetően és szignifikáns eltérés látható, az átlagos 78 százalékkal szemben a diplomások 88 százaléka ügyel rá, hogy tiszta legyen a kez

Ugyanakkor mindegyik csoportból nagyjából azonos arányban - 5-6 százalék - jelezték, hogy egyáltalán nem védekeznek.

Lakhely szerint nézve a válaszokat, mérsékeltebb különbségek láthatók: a maszkviselés egyértelműen a Budapesten és a megyeszékhelyeken élők védekezési eszköze, rendre 91 illetve 84 százalékuk jelezte, hogy eltakarja az orrát és a száját, szemben a községben élők 74 százalékával.

A rendszeres kézmosás a budapestiek körében nagyobb arányú az átlagosnál, 85 százalékos, míg a máshol élők kevesebb mint 80 százaléka jelölte meg ezt védekezési szokásaként.

A tömegközlekedés kerülése viszont legnagyobb arányban a megyeszékhelyen élőkre jellemző, 55 százalékuk így tesz, szemben a budapestiek 38 százalékával.

A kontaktuscsökkentést és a puszi, illetve a kézfogás kerülését közel viszont azonos arányban jelölték meg a válaszolók.

Éles határ húzódik lakhely szerint a nem védekezők arányában. Míg a fővárosiaknak mindössze 1 százaléka bízik ilyenformán a szerencsében, a városlakók 5 százaléka, a megyeszékhelyeken és a községekben élők 7 százaléka nem tesz óvintézkedéseket a fertőzés elkapása ellen.


Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Csatlakozz a Puzushoz, légy te is véleményvezér.