Tavaly júliusban, a járvány berobbanása után félévvel még az látszott, hogy az emberek igyekeznek betartani a koronavírus miatti védekező intézkedéseket, és reménnyel várták a vakcinákat, míg most, egy évvel azután, hogy a Covid-19 minden nap uralja a híreket, már romló fegyelemről és a vakcinák iránti szkepticizmusról vallanak a közvélemény-kutatások. Az Ipsos Omnibusz legutóbbi felméréséből az látszik, hogy 2020 nyarának közepén még minden harmadik magyar várta a hatékony vakcináció megjelenésétől a vírus leküzdését, jelenleg a magyar felnőttek csak valamivel több, mint ötöde (22 százalék) gondolja így. Nagy többség a kormány és/vagy a járványügyi hatóság bejelentése után tekintené lezártnak a járványt (25 százalék és 22 százalék), míg további 17 százalék a szigorító intézkedések feloldásával érezné megoldottnak a krízishelyzetet.

Júliusban az emberek 17 százaléka vallotta azt, hogy a pandémiás helyzetnek akkor lesz vége, ha a kormány bejelenti, ugyanígy csak 15 százalék kötötte ehhez, hogy az országos tisztifőorvos és az illetékes hatóság mondja ki ezt. Mostanra viszont előbbi tábora 25 százalékosra nőtt, míg Müller Cecília szavára 22 százalék vár. A legkevesebben most a központi szigorító intézkedések feloldásától várja ezt (20 százalék), míg júliusban 17 százalék vélekedett így. A válaszok szórásából jól látszik, hogy elég sok felé osztott a kérdésben a magyar társadalom, mert 20-25 százalék között oszlanak meg az egyes lehetőségek mögött az emberek. Ebből látszik, hogy a vakcina valójában nemhogy megnyugvást nem hozott az embereknek, hanem még inkább végeláthatatlannak érzik a helyzetet.

Kapcsolódó

Ipsos

A kutatásról

Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatásának eredményei reprezentálják a hazai 18 éven felüli magyar népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint. A kutatócég április óta immár több, mint 11.000 rekordra bővült Covid-19 adatbázisa, illetve az abból készült - akár egyedi, konkrét ügyféligényre szabott - elemzések megvásárolhatók.

Erősebb megosztottság látszik viszont a vakcinák beadásának kérdésénél: a fiatalok harmada (34 százalék) vállalná biztosan az oltást, eközben a 60 évesnél idősebbek (akik körében már megkezdődött a vakcinakampány) majdnem kétszeres ez az arány, 64 százalékos. A középkorúak két csoportja - a 30-39-es és a 40-49-es generációk - szinte azonos mértékben (41 és 39 százalék) vállalnák az oltást, de ugyanígy azonos az elutasítók aránya is (45-46 százalék). Az 50-59 éves korosztály 51 százaléka vállalná a vakcina beadatását, 36 százalék zárkózik el ettől.

Ipsos

A lakosság általános oltási hajlandósága a friss mérés szerint 47 százalék, míg a hivatalos weboldalon regisztráltak aránya a teljes felnőtt lakosság bázisán mérve 21 százalék (amelyben benne van az a néhány százalék is, akik már megkapták a védőoltást).

Romlik már a fegyelem

A további személyes védekezési formák tekintetében ugyanakkor jelentős visszaesés mérhető az elmúlt hónapban. Nem csak januárhoz, de a karácsonyi időszakhoz képest is jóval bátrabban találkoznak a magyarok ismerősökkel, barátokkal, utaznak belföldön, illetve mennek közösségbe. Az általános fegyelem lazulásának jele emellett a kézfogások növekvő gyakorisága is, amely a szeptemberi, azaz a vírus második hulláma előtti szintre állt vissza - írják a kutatás készítői.

Ipsos

Itt látszik az is, amit a Napi.hu és a Pulzus Kutató február eleji közös reprezentatív kutatása is visszajelez: az emberek mintegy 40 százalék alatt van azok aránya, akik még megtartanák a jelenlegi szigorú járványügyi korlátozásokat (vendéglátóhelyek zárvatartása, kijárási tilalom stb.), viszont közben 27 százalék már teljesen eltörölné ezeket, 35 százalék pedig egy vagy akár két órával is kitolná a kijárási tilalom kezdését. Ezek az adatok egybeesnek a fegyelmi romlásnál látható rendezvényekre mutatkozó igénnyel, vagy az utazási kedvvel.

Ahol nem látszik valódi különbség, hogy mekkora a maszkot viselők aránya: az intézkedést követők aránya maradt 90 százalék felett. Ebben jelentős szerepe lehet annak, hogy ez lényegében az ország egész területén kötelező a lakott részeken, csak néhány önkormányzat jelölt ki olyan részeket, ahol erre nincs szükség.