Áprilisban összeomlott az infláció - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője. A drasztikus lassulás mögött elsősorban az üzemanyagárak alakulása húzódik meg. Az előző hónaphoz képest 16,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az üzemanyagokért, míg éves összevetésben mintegy 23 százalékos árcsökkenést mért a statisztikai hivatal. Az üzemanyagok árváltozása önmagában 1,5 százalékponttal mérsékelte az általános árszínvonal alakulását áprilisban.

Az előző hónaphoz hasonlóan a boltok további rohamozása áremelkedést hozott az élelmiszereknél. A tartósított élelmiszerek és szárazáruk jelentősen drágultak, de a rekordgyenge forint befolyással volt az importált zöldségek és gyümölcsök árára is. Ugyanez érvényesülhetett a zömmel importból származó tartós fogyasztási cikkeknél is. Az éves alapon mért 0,4 százalékos drágulás csúcsbeállításnak számít az elmúlt években. A szolgáltatások árváltozásának mérését jelentősen nehezítette, hogy a vállalkozások zárva tartottak, így ezen kör inflációs mutatóját érdemes óvatosan kezelni. A szolgáltatások év/év inflációs mutatója 3 százalékra csökkent, amelyben szerepet játszott a parkolás ingyenessé tétele. Ez önmagában 0,2 százalékpontot faragott le a teljes inflációs mutatóból.

A tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek áremelkedése, valamint a szolgáltatások mérséklődő inflációja nagyjából semlegesítették egymást, így a maginfláció (vagyis a volatilis tételektől szűrt mutató) változatlanul 4,3 százalékon állt áprilisban. A következő hónapokban további csökkenhet az inflációs mutató, egyrészt a kereslet tartós visszaesése, másrészt az alacsony üzemanyagárak 2 százalék alá lökhetik a mutatót. Az év egészében 2,7 százalék, míg jövőre 2,3 százalék lehet az átlagos infláció - véli Virovácz.

Havi szinten a szolgáltatásoknál egy-két terület húzta lefelé az inflációt, ilyen volt például a gépkocsikölcsönzés, parkolás díja, garázsbérlet, de a könyvek ára havi szinten 7 százalékkal esett. Egy-két terméknél a gyengébb forintárfolyam is érezteti a hatását, ilyenek például a hűtőszekrények, illetve az új személygépkocsik ára - fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

Mind a maginfláció, mind pedig a jegybank által mért inflációs mutatók stabilan magasan maradtak. Emellett áprilisban az inflációs várakozások is növekedtek, és ezek nagy különbségeket mutatnak. Ez azt vetíti előre, hogy az inflációs alapfolyamatoknál nem lesz hasonló zuhanás a következő hónapokban. A szakember szerint a következő időszakban az infláció alakulása nagyban függ attól, hogy a járvány miatt mennyivel ugrik meg a munkanélküliség, ez a fogyasztáson keresztül hat majd az árakra. Kérdéses az üzemanyagárak alakulása is. Ha ugyanis ezek ára esetleg elkezd emelkedni, akkor könnyen visszatérhet a 3 százalék fölötti infláció. Az év hátralévő részében inkább 2,5 százalék körüli fogyasztó árindexek lehetnek a jellemzőek és 2021 második negyedévében jöhet egy jelentősebb ugrás. A mostani kilátások szerint a 2020-as átlagos infláció 2,9 százalék körül várható, de a bizonytalan helyzet miatt ez még változhat - tette hozzá Németh.

Májusban további kisebb csökkenés jöhet az inflációban, majd az év hátrálévő részében az éves index döntően 2-3 százalék között mozoghat - véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Eközben - leginkább a várhatóan csökkenő belső kereslet nyomán - a maginflációs mutatók is lassulásnak indulhatnak, s fokozatosan közelednek a 3 százalék irányába. Az idei évre továbbra is 2,9 százalékos éves inflációt vár.

A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése és idei összeomlása miatt az infláció a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd a nyár végétől kissé meghaladhatja azt, így idén az átlag 3,3 százalék lehet a tavalyi 3,4 százalék után - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője.

Az inflációt azonban a koronavírus hatásai igen ellentétesen érintik, így az előrejelzés is tág határok között mozoghat. Egyfelől az olajárak összeomlása, a gazdasági tevékenység összeomlása érdemben lehúzhatja az árakat, ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami enyhén már látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, bár kérdés, hogy ebből mit lehet áthárítani. Noha fokozatosan és óvatosan enyhülnek a korlátozások, még nem ismert a járvány lefutása, a gazdaságra gyakorolt teljes negatív hatása, a vészhelyzetet követő újraindulás meredeksége, amely azonban az árak, különösen az olajárak és üzemanyagárak drágulásához vezethet. Ugyanígy a kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a később várhatóan felfutó kereslettel, szintén magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a második félévben feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt. A KSH közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció mérése nehézzé vált - így az inflációs adat is bizonytalan, pontatlan lehet - tette hozzá a prognoszta.