Ha azonban a járvány 2020 végéig is elhúzódna, akkor a visszaesés jóval magasabb lehet, akár 10 százalékos lehet. Lényegesen kedvezőbb kimenetre pedig nem lehet számítani, mert a második negyedév mindenképpen, és nagy valószínűséggel a harmadik is "elvész" a magyar gazdaság számára - derül ki a Kopint-Tárki Zrt. legújabb Konjunktúrajelentéséből.

Késésben a mentőcsomag

Ez a visszaesés magasabb, mint a régió legtöbb országában. Egyrészt ugyanis a magyar gazdaság különösen erősen beágyazott a nemzetközi termelési láncokba, ami kiváltképp sérülékennyé teszi. Másrészt pedig míg a többi országban gyorsan, már március végén jelentős méretű költségvetési mentőcsomagokat vezettek be, addig a magyar mentőcsomag több hetet késett, és mérete is csekély - különösen ami közvetlenül és időben a válság drámai hatásának a tompítását, a vállalatok túlélését és munkaerő-megtartó képességének támogatását érinti.

A tervezett állami beavatkozás két okból is elégtelen. Egyrészt a részleges bértámogatás nem vonatkozik a rendelésük több mint felét elvesztő cégekre, holott sok ilyen van és még több lesz. Másrészt pedig az eddig ismert magyar mentőcsomagból kimaradt a teljesen jövedelem nélkül maradt széles rétegek megsegítése, ami tovább erősíti a fogyasztás amúgy is drámaian romló trendjét.

A kutatók friss becslése szerint 2020-ban a fogyasztás 4-5 százalékkal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 6-7 százalékkal csökkenthet. Az ipar termelése 10-11, az építőiparé 5 százalék körül zsugorodhat, az elmúlt években gyors ütemben bővülő szolgáltatásoké pedig 4-5 százalékkal.

Megugrik a deficit

Minden bizonnyal elszáll a hiány is: a 2020-as költségvetés GDP-arányos hiánya a tervezett 1 százalék (majd a kormány által újabban megcélzott 2,7 százalék) helyett 5,4 százalék lesz. Az egyenlegromlás döntően arra vezethető vissza, hogy a kormányzati tervekben szereplő 4 százalékos növekedés helyett 5,5 százalékkal csökken a GDP, ez önmagában 4,4 százalékponttal növeli hiányt. Ennek a fele a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékbevételek visszaeséséből fakad, a másik fele pedig a fogyasztási adók és a vállalati befizetések csökkenéséből, illetve az idei büdzsét terhelő álláskeresési járadékok emelkedéséből - olvasható a friss prognózisban.

Az eddig bejelentett konkrét kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések együttesen a GDP 0,9 százalékát érik el. A 9200 milliárd forintos bejelentett csomag túlnyomó része ugyanis olyan támogatás, amely vagy a bankrendszerre tolja a terheket, vagy pedig jövőbeli beruházástámogatási alapok felállításáról szól. A felhasznált költségvetési források pedig jelentős részben átcsoportosításból származnak és nem új források bevonását jelentik. A költségvetési hiány emelkedése, a gazdaság visszaesése és a forint árfolyamának gyengülése következtében az adósságráta a tavaly év végi 66,3 százalékról az év végére 73,9 százalékra emelkedhet.