Az Európai Bizottság szerdán publikált tavaszi makrogazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány minden európai uniós tagállamban recessziót hoz. Az EU egésze a várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal zuhan be, ahonnan 2021-ben megközelítőleg 6 százalékkal pattanhat vissza a gazdaság. A bizottság ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az előrejelzést rendkívül nagy bizonytalanság övezi, a számok pedig azon az alapforgatókönyvön alapulnak, hogy a lezárásokat májustól kezdődően fokozatosan feloldják.

Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése alapján megnéztük, hogy a visegrádi országok hogyan vészelhetik át ezt a válságot. A bizottság elemzéséből kitűnik, hogy az EU országaiban alapvetően egy V alakú fellendüléssel számolnak, vagyis a nagy eséseket követően egy gyors felívelés jöhet. Ez azonban - mint ahogy erre az elemzők is rámutatnak - a válságra adott gazdaságpolitikai válaszoktól is függ majd.

Kapcsolódó

Ha a gazdasági teljesítményeket nézzük, akkor a visegrádi országokban (V4) idén Magyarországon lesz a legnagyobb mértékű a visszaesés a várható 7 százalékkal, a lengyeleknél pedig a legkisebb, 4,3 százalékos csökkenéssel. Szlovákiában és Csehországban 6,7, illetve 6,2 százalékos zsugorodás várható. A V4-ek gazdaságai a 2021-es visszapattanás esetén sem fogják elérni a 2019-es szintet a jelenlegi bizottsági elemzés szerint, azt Szlovákia és Lengyelország közelítheti meg.

Grafika: Kristóf Réka

Magyarország szerény csomaggal esik nagyot

Ha a részletesebb elemzéseket megnézzük, kiderül, hogy Magyarországra vonatkozóan a bizottság ebben az évben 7 százalékos zuhanást vár, amit - ha minden jól megy - jövőre egy 6 százalékos növekedés követhet. A koronavírus okozta járvány miatti gazdasági visszaesés ugyanakkor Magyarország esetében nagyobb zsugorodást feltételez, mint amit a magyar gazdaság a 2008-as pénzügyi válság hatásaként 2009-ben elszenvedett. Akkor ugyanis 6,3 százalékos volt a visszaesés.

Magyarországon a vírus egészségügyi hatásai mérsékeltnek mondhatóak, a gazdasági korlátozások viszont a magyar gazdaságban is keményen lecsapódnak. Egyelőre a bizottság elemzése szerint Magyarországon a szolgáltatószektort - azon belül is a szállítási ágazatot és a turizmust - érte legjelentősebben válság, az iparban pedig az autóiparon keresztül lehet komolyabb negatív hatás. A bizottság várakozásai szerint Magyarországon 7 százalékra ugorhat fel a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,4-ről, ami jövőre 6,1 százalékra mérséklődhet. A válság hatására háztartások fogyasztása és a magánberuházások szintén visszaesnek.

Jövőre a magyar gazdaság 6 százalékkal növekedhet, amivel - a V4 többi tagjához hasonlóan - nem éri el a 2019-es szintet. A válság hatásának csökkentésében a brüsszeli elemzés szerint eddig igen visszafogott volt a magyar kormány, miután eddig főleg a likviditás megőrzésére irányuló intézkedések domináltak a magyar csomagban, a jelentés publikálásáig végrehajtott költségvetési intézkedések szerények voltak. Utóbbira utalva a jelentés kiemelte, hogy a vállalatoknak ajánlott segítség - köztük a munkahelyvédelmi intézkedésekkel - várhatóan korlátozott védelmet nyújt majd a válság hatásai ellen. Ez a kilábalásnál is visszaüthet, miután a bizottság szerint a magas munkanélküliség és a háztartások korlátozott jövedelemtámogatása késleltetni fogja a fogyasztás fellendülését, ami szintén egyik húzóereje volt a korábbi növekedésnek.

A bizottság Magyarország esetén megjegyezte, hogy az eddig bejelentettnél markánsabb költségvetési intézkedésekkel mérsékelni lehetne a gazdaság idei visszaesését, ami a jövő évi fellendülésben is segíthetne. A szerény lépések ellenére viszont Magyarországon is megugrik mind az államháztartási hiány, mind az államadósság. Előbbi a tavalyi 2 százalékról 5,2-re emelkedhet, ami jövőre 4 százalékra mérséklődhet, míg az utóbbi a tavalyi 66,3 százalékról idén 75 százalékra emelkedhet, ami jövőre 73,5 százalékra mérséklődhet. Ezekkel az államadóssági adatokkal toronymagasan állunk az élen a V4-ek között. (A Magyarországról szóló jelentéssel itt foglalkoztunk részletesebben.)

Mi történik a V4-eknél eközben?

A V4-ek többi tagjáról úgy általánosságban el lehet mondani, hogy a válságra kormányaik merészebb lépésekkel álltak elő, mint Magyarország. Hogy ez mire lesz elég, egyelőre nehéz megmondani, mindenesetre a bizottság a következőképp látja a helyzetüket.

A lengyeleknél a koronavírus-járvány miatti válság egy közel 30 éves gazdasági növekedési ciklusnak vetett véget. A mostani visszaesés oka a járvány miatti korlátozásokban és a külső kereslet példátlan visszaesésében keresendő. A visszapattanást 2021-ben a háztartások fogyasztásának élénkülése segítheti. A fellendülés sikere viszont jelentősen függ a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására hozott kormányzati intézkedésektől, és attól, hogy azok mennyire tudják tompítani a munkaerőpiacot ért sokkot. Ugyanakkor a vírus bizonyos szektorokban maradandó károkat is okozhat, különösen igaz ez a szolgáltatószektorra, ami a fellendülést visszafoghatja - olvasható a jelentésben.

A Covid-19 a lengyel költségvetésre is jelentős hatással lesz, az államháztartási deficit idén 9,5 százalékig ugorhat fel. Ez egyrészt a visszaeső adóbevételekből, másrészt a lengyel kormány által a pandémia gazdaságra gyakorolt hatásának ellensúlyozására bejelentett intézkedésekből fakad, amelynek költségvetési hatása ebben az évben meghaladhatja a GDP 5,5 százalékát. Ennek egy részét a lengyel kormány uniós forrásokból fogja finanszírozni. A 9,5 százalékos áht-hiányhoz még olyan kiadások is hozzájárulnak, amelyek az elmúlt években bejelentett, szinte visszavonhatatlan intézkedésekből fakadnak - jegyzi meg a bizottság. Az alapforgatókönyvi számítások szerint azonban a deficit 2021-ben 3,8 százalékra mehet vissza, köszönhetően a gazdasági fellendülésnek és a gazdaságélénkítő intézkedések kifutásának. A lengyel államadósság szintén jelentős romlást mutathat 2020-21-ben, miután idén a tavalyi 46 százalékról 58,5 százalékra emelkedhet, ami 2021-ben 58,3 százalékra olvadhat.

Szlovákiában a 2019-es 2,3 százalékos növekedés fog idén 6,7 százalékos zuhanásba váltani, amit a szlovák gazdaság - ha minden jól megy - jövőre 6,6 százalékos növekedéssel kompenzálhat. A gazdasági visszaesésben, de a jövő évben várható visszapattanásban is a fő húzóerő a belső kereslet lehet, bár utóbbinál visszafogó erő lehet, hogy a válság itt is jelentős negatív hatással van a foglalkoztatásra és a bérek növekedésére. A kereskedelemben az idei nagy visszaesést a jövő évi emelkedés ellensúlyozni tudja a várakozások szerint. Bár az utóbbit a bizottság elemzése szerint bizonytalanságok övezik és a fő kereskedelmi partnerek kilátásaitól és az autóipari kereslet alakulásától nagymértékben függ, Szlovákia jó pozícióban van ahhoz, hogy az exportpiaci részesedését visszaszerezze. A munkanélküliség Szlovákiában a tavalyi 5,8 százalékról fog 8,8 százalékra ugrani idén, ami jövőre 7,1 százalékra mérséklődhet.

A költségvetési hiány 8,5 százalékosra emelkedhet a tavalyi 1,3 százalékos deficit után, ami főleg az adóbevételek visszaeséséből és a válság hatásainak enyhítésére bejelentett intézkedésekből adódik. Jövőre a hiány 4,2 százalékra mérséklődhet. Az államadósság az északi szomszédunknál is megugrik a tavalyi 48 százalékról, de hajszállal így is 60 százalék alatt maradhat idén is és jövőre is.

A cseh gazdaság - a magyarhoz hasonlóan - fokozatos lassulás előtt állt, aminek most a koronavírus-járvány igen jelentős löketet adott, az előrejelzések szerint 6,2 százalékos recesszióba taszítva idén a gazdaságot. A cseheknél a korlátozások feloldása május elejétől indult, így - ha minden jól megy - a gazdaság a harmadik negyedévre fokozatosan visszaállhat a normál működésre, bár a bizottság szerint ez a szállítmányozásnál és a turizmusban hosszabb időt is igénybe vehet. Jövőre - főleg a magánfogyasztások és a beruházásoknak köszönhetően - 5 százalékkal bővülhet a gazdaság, amivel még mindig nem fogja elérni a 2019-es szintet.

A munkanélküliség a tavalyi 2-ről 5 százalékra emelkedhet idén, de ezt ellensúlyozhatják a kormányzati intézkedések, illetve a korábbi feszes munkaerőpiaci körülmények, valamint az, hogy Csehországban relatíve alacsonyak a határozott idejű szerződéses megbízások. Így jövőre a munkanélküliség 4,2 százalékra mérséklődhet. Utóbbi a V4-ek között messze a legalacsonyabb ráta lenne.

A beruházások és a kereskedelem a 2020-as mélyrepülést követően - amiben az autóiparnak nem kis szerepe van - részben magához térhet jövőre.

Az államháztartásban négy év többletes év után következik most idén egy 6,7 százalékos deficites mélyrepülés. Ez korábban beígért közalkalmazotti béremelésekből, nyugdíj- és más szociális juttatások megemeléséből, az adóbevételek kieséséből, valamint olyan kormányzati intézkedésekből fakad, mint pandémia hatásainak ellensúlyozására a háztartások és a vállalatok segítését célzó, a GDP mintegy 2 százalékára rúgó közvetlen támogatásokat biztosító ösztönzőcsomag. Emellett a kormány bejelentett egy állami garancia programot is, ami elérheti a GDP 17 százalékát is, de a feltételezések szerint ennek nem lenne közvetlen költségvetési hatása. A költségvetési hiány jövőre 4 százalékra mérséklődhet. Az államdósság a tavalyi 30,8 százalékról duzzadhat 38,7 százalékra, ami jövőre 39,9 százalékra emelkedhet tovább.