Júliusban a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetést indított A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről elnevezésű koncepcióról, amely három szervezett (azaz személyes meghíváson alapuló) vizsgálatot tartalmaz:

  • a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrését (citológia);
  • a 40 és 70 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrését (mammográfia);
  • az 50-70 év közötti férfiak és nők vastagbélszűrését (proktológia). 

A tervezett szűrőprogram többek között azért lenne indokolt a törvényalkotók szerint, mert Magyarország egyike azon OECD országoknak, amelyek a legrosszabbul állnak a rendszeres szűrések terén. 

Hogyan hat mindez az ellátórendszerre?

Miután számos kritika érte az említett törvénymódosítást, mind a szakma, mind a lakosság részéről, az intézkedés kivitelezhetőségének szakmai megítéléséről a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) kérdezte az Economx.

Magyarország az EU-n belül a sereghajtók egyike a megelőzhető és elkerülhető halálozásban, csak négy országot előzünk meg. Rövidebb ideig élünk, kevesebb évet töltünk egészségben, mint azt az ország gazdasági helyzete indokolná.
Az oktatás, az egészségnevelés, a primer prevenció, valamint az egészségügy fejlesztése mellett a változás eszközei lennének a szakmai szabályok szerint minél szélesebb körben elvégzett szűrővizsgálatok, ezért Magyar Orvosi Kamara támogatja, hogy a szűrővizsgálatok a kormány és az egészségügy vezetésének fókuszába kerültek – nyilatkozta a MOK lapunknak.
A törvény azonban egyelőre csak a kereteket teremti meg a felnőttkori szűrővizsgálatok szélesebb körű elvégzéséhez, felsorolást, részletszabályokat nem tartalmaz. Takács Péter egészségügyi államtitkár friss, keddi nyilatkozatából pedig úgy tűnik, a hangsúly a kamara által is javasolt módon a „kötelező” jellegről a lehetőségek megteremtésére és a szűrővizsgálatok népszerűsítésére került. 

Nem egyeztettek az Orvosi Kamarával

A kérdésben döntéshozói szintű egyeztetés a törvénymódosítást megelőzően nem volt, de a Magyar Orvosi Kamara véleményét hivatalból is kikérték 

Mivel egyelőre csak a keretszabály ismert, a MOK még nem látja a kormány szándékát a kötelezés módjára. Megítélésünk szerint fontos a mostani szervezett szűrések (emlő-, méhnyak-, vastagbél-, szájüregi szűrések) megtartása, a vizsgálatok körének esetleges kiterjesztése. 

Amennyiben a szűrővizsgálatok kötelezővé válnak, megfontolandó szűrőközpontok létrehozása, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és az alapellátó praxisközösségek megerősítése, valamint a kiszűrt elváltozások kezelésére megfelelő infrastrukturális háttér és finanszírozás biztosítása.

Véleményük szerint a kötelezés nem szankciókkal, hanem – elsősorban pozitív – ösztönzőkkel lehet igazán hatékony. A szűrővizsgálatokhoz szükséges kapacitások biztosítása állami feladat, ugyanakkor az egészségügyért felelős államtitkár keddi nyilatkozatából kiderült, hogy

olyan szűrővizsgálatok kötelezővé tételét, amelyekhez valamilyen eszközös beavatkozás szükséges – ilyen például a mammográfia vagy a vastag- és végbéltükrözés – egyelőre nem tervezik.

Kényszerítés helyett egészségtudatosság

A MOK szerint a kötelezés helyett a szűrések népszerűsítése lehet igazán hatékony. 

Az egészségtudatosság növelésével, plakát- és egyéb kampányokkal, a részvétel megkönnyíthető a munkáltató által adott szabadnapokkal, a szűrővizsgálatok egy része elvégezhető/megszervezhető a munkaegészségügyi rendszerben az üzemorvos által. 

    Egy későn felismert, nehezen vagy egyáltalán nem gyógyítható daganatos betegség jelentős plusz terhet ró a társadalomra is, a még munkaképes korú beteg kiesik a munkából, kezelése a sokszorosába kerül a közös és véges kasszának – és akkor a beteg családjára nehezedő terheket még nem is említettük.

    Mindezen okokból – az egyéni és kollektív előnyöket egymás mellé téve – a kamara az indokolt szűrővizsgálatok minél szélesebb körű elvégzése, ezek népszerűsítése mellett áll.

    Még nem döntött a kormány

    „A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott„ – nyilatkozta a Belügyminisztérium a 24.hu-nak, így még kérdéses, hogy a korábban beharangozott szűrővizsgálatok valóban kötelezőek lesznek-e jövő évtől. 

    Júniusban jelent meg az az egészségbiztosítási jogszabályokat is módosító törvény a Magyar Közlöny 66. számában, aminek értelmében az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok rendszere átalakulhat. A módosítás felhatalmazza Pintér Sándor egészségügyért is felelős belügyminisztert arra, hogy 2025. január 1-jétől a 18 év feletti korosztály bizonyos részének kötelezően előírjon olyan népegészségügyi célú, daganatos megbetegedéseket kiszűrő vizsgálatokat, melyek elvégzése idáig csak erősen javasolt volt.

    A megosztó és erőteljes társadalmi reakciót kiváltó koncepcióval kapcsolatban augusztus elsejéig lehetett visszajelzést küldeni a kormánynak: innentől kezdve dönthetnek a rendeletalkotásról és a kérdés részleteinek szabályozásáról.

    A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány még nem vette napirendre a kérdést, az viszont kiderült, hogy „a krónikus, nem fertőző betegségek (népbetegségek) megelőzését, vagy minél korábbi felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszerének komplex fejlesztése folyamatban van.” 

    Takács Péter egészségügyi államtitkár kedden válaszolt a Hír TV kérdéseire. „A vastagbélszűrés biztos, hogy szóba sem jön, mert az egy invazív beavatkozás, kolonoszkópos is lehet adott esetben. Nem jön szóba olyan vizsgálat sem, mely sugárterheléssel jár, és csak az egyik nemet érinti, mint például a mammográfia” – jelentette ki. Az államtikár az új típusú általános egészségfelmérés, szív- és érrendszeri szűrés kapcsán tud elképzelni olyan kötelező jellegű szűrést, amit 2025 januárjától szeretnének országosan bevezetni.

    Rák vagy szívbetegség a két vezető halálok

    Magyarországon 2020-ban a legtöbb ember vagy a keringési rendszer betegségeiben vagy valamilyen daganatos betegségben halt meg, amelyek együttesen az összes halálozás közel 70 százalékát teszi ki. 2022-ben több mint 136,4 ezren haltak meg, közülük 30,4 ezren valamilyen rosszindulatú daganatos betegség miatt, 41 ezer embernek pedig valamilyen szív-és érrendszeri betegség vagy agyérbetegség okozta a halálát. Mindez az alacsony szűrővizsgálati részvétel-hajlandósággal jól magyarázható. A részletekről ITT talál bővebb információt.

    Az Európai Rákegyenlőtlenségi Nyilvántartás  jelentése szerint 2019-ben csak a méhnyakrákszűrésben az 50 és 69 év közötti magyar nők 60 százaléka számolt be arról, hogy a felmérést megelőző két évben részt vett emlőrákszűrésen (a 66 százalékos uniós átlaghoz képest). Jóval aggasztóbb viszont, hogy az 50–74 éves népesség körében pedig 15 százalékos részvételi arány volt tapasztalható a vastagbélrákszűrésen, ami jelentősen elmarad az uniós átlagnál (33 százalék). Ezeket a számokat kívánja a kormány 70 százalékosra feltornázni az intézkedés segítségével.