A tavalyi év után 2023 első felében is töretlen volt a befektetési alapok iránti érdeklődés, de a június repülőrajttal indult, vélhetően annak köszönhetően, hogy a május utolsó napjával meghirdetett szociális hozzájárulási adó júliusi bevezetése cselekvésre ösztönözte az alapok megvásárlását fontolgató befektetőket.

A hazai nyilvános befektetési alapokban kezelt vagyon közel 2000 milliárd forintos első féléves növekedéséből majdnem 800 milliárd júniusban keletkezett. A vagyonnövekedésnek mintegy háromnegyede befektetésialap-vásárlásból származott, a befektetők főként kötvényalapokat vásároltak – állapítja meg BAMOSZ adatokra alapozott elemzésében az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. A magas kamatok a kockázatosabb részvény, illetve árupiaci eszközöktől és a vegyes alapoktól is elszívják a keresletet, és a viszonylag kedvező hozamlehetőséget kínáló, de jóval alacsonyabb kockázatú eszközök felé fordítják a kisbefektetők figyelmét.

Mi történt a tőkepiacon 2023 első félévében?

2023 első negyedéve viharos időszak volt a piacok számára, márciusban jelentős volatilitással a Silicon Valley Bank összeomlása miatt. Az SVB csődje az egész bankrendszerben és a tőkepiacokon is fertőzési félelmet generált. A márciusi piaci turbulencia ellenére – a 2022-es negatív teljesítmények után – az első negyedévben összességében a részvények, a kötvények, a fejlődő piaci és kriptoeszközök árfolyama egyaránt emelkedett.

Az egyetlen kivételt az árfolyamemelkedés alól a nyersanyag-eszközosztály jelentette. A negyedév végére ezek a rendkívüli ármozgások csillapodtak, miközben a banki csődhelyzetek okozta hitelszűkítés miatt várható további gazdasági lassulás hatására megerősödött az a várakozás, hogy a FED befejezheti az intenzív szigorítási ciklusát.

Az első negyedév után – amely összességében tehát pozitív volt – a második negyedév vegyesebb eredményt hozott a pénzügyi piacok számára. Néhány eszköz nagyon jól teljesített, mint például a technológiai részvények (a mesterséges intelligencia volt a hajtóerő), ami más kockázatos eszközökre is pozitív hatással volt. A volatilitás is tovább csökkent, mivel a bankrendszer miatti pénzügyi fertőzéssel már nem számoltak a piaci szereplők.

A kötvények azonban negatív teljesítményt hoztak a magasan maradó infláció és újból szigorodó jegybanki politikák következményeként, a nyersanyagpiacok pedig az első negyedévhez hasonlóan tovább estek.

Az év második felében is a gazdasági aktivitás, az infláció alakulása és a nagy jegybankok, főleg a FED monetáris politikája lesznek a piacmozgatók, illetve az egymásra is, és így a piaci mozgásokra is ható tényezők. A FED és az Európai Központi Bank egyelőre a további szigorítás szükségességét hangsúlyozza a viszonylag magasan maradt és lassan csökkenő infláció miatt. A jegybanki kommunikáció másik eleme, hogy minden döntésüket az aktuális makroadatok alapján fogják meghozni.