Kovács Árpád kiemelte: a magyar gazdaság az idén 3 százalék körül bővül, 2016-ban valamivel szerényebb mértékben, 2-2,5 százalék körül nőhet a hazai GDP, ebben szerepet játszik az, hogy jövőre csökkennek majd az országba beáramló uniós források.
Kedvezőnek nevezte, hogy 2016-tól fokozatosan kisebb lesz az az összeg az államadósságból, amit évente meg kell újítani. Jelenleg ez az állomány évi 6000-7000 milliárd forint, jövő évtől azonban csökkenő trendet mutat majd - mondta.
Szólt, hogy a 2014-es kimagasló GDP-bővülési ütemhez legkevesebb egy százalékponttal járultak hozzá a tavaly Magyarországra érkező uniós pénzek, emellett az autóipari beruházások termelésének beindulása is növelte a GDP-t. Hozzátette: Magyarország számára nő a fiskális mozgástér a bruttó államadósság csökkenése és annak olcsóbbá váló finanszírozása következtében, egyúttal a kamatkiadások egyre kisebb terhet jelentenek majd az államháztartásnak.
A KT elnöke kiemelte: az utóbbi években a magyar gazdaság külső sérülékenysége jelentős mértékben csökkent. Ezt a gazdaságpolitikai intézkedések, így a fegyelmezett költségvetés megvalósítása, a devizaadósság rendezése, azaz a lakossági devizahitelek forintosítása, emellett az EU-s források gyors felhasználása tették lehetővé, részben pedig a magánszektor alkalmazkodása, így a lakossági ás vállalati hitelállományok leépítése, illetve a vállalkozások kedvező export-versenyképessége járultak hozzá.
Kovács Árpád rámutatott: mindennek következtében az utóbbi időszak nagy jelentőségű világpolitikai eseményei, például az orosz-ukrán válság, vagy a görög adósságmentő folyamat utóhatásai érezhetően csak kisebb sokkokat okoztak a hazai gazdaságban.
A KT elnöke kedvezőnek mondta, hogy míg Magyarország reálgazdasági integráltsága az európai gazdaságba folyamatosan nő, addig az ország külső sérülékenysége trendszerűen csökken.
Magyarország számára a jövő évben várt felminősítés újabb lépés afelé, hogy az ország a pénzpiaci eredetű külső sokkokkal szembeni ellenálló képességét növelje - tette hozzá.
A GDP alakulásával kapcsolatban elmondta: a 2014-es 3,6 százalékos kiugróan magas növekedés után az idei első fél évben is 3 százalék körül bővült a hazai gazdaság, a jövő évben 2-2,5 százalék körül lesz a bővülés. Kiemelte: a fogyasztás bővülése is "visszatért", és javult a munkaerőpiaci helyzet is az országban.
Hozzáfűzte: a gyengélkedő euró is segíti az ipari megrendeléseket, így az exportot, emellett az állam jelentős szereplő marad a gazdaságban, a korábbi állami beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlások valósultak meg a nagy cégeket tekintve, például az energia- és a bankszektorban.
Rámutatott: az alacsony inflációs környezet tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé, a jövőben is az éves magyarországi növekedés valamivel a régiós átlag alatt, de az EU-átlag felett várható.