A költségtakarékosság jegyében a kormány bevezeti a különleges jogállású szerv kategóriát a közigazgatásban, ilyen szerv lesz például a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Országgyűlési Őrség, de például a Magyar Tudományos Akadémia titkársága is - derül ki a Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter által a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatból.
A dokumentum szerint a különleges jogállású szerv kategória a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett a közigazgatási szervek harmadik típusát jelenti majd. "Jelen törvényjavaslat célja a már megkezdett szabályozási folyamat folytatása, azaz az egymással hasonlóságot mutató szervek létszámgazdálkodására és a foglalkoztatottaik jogviszonyára egy olyan új törvény megalkotása, amely tekintettel lehet a szabályozással érintett szerveket jellemző sajátosságokra" - szerepel az indoklásban. Változás lesz az is, hogy az érdemtelenség jogintézményének bevezetésével a törvényjavaslat már nem rögzíti a szakmai lojalitás alapelvét a köztisztviselő kötelezettségeinek körében.
Idén március 1-jétől új törvény szabályozza a kormányzati jogviszony tartalmát. Jelentős változás történt, egyrészt a jogviszony alapjaiban, de jogviszonyon túlmutató jelentősége is van az új jogszabálynak. A jogviszony létesítése, az éves alapszabadság mértékének változása, az előmeneteli és illetményrendszert is alapjaiban módosította a törvény, de a jogviszony megszüntetése is több új jogcímmel bővült. Az ellenzék demonstrációt is szervezett az általuk közszolgálati rabszolgatörvénynek nevezett törvény ellen. A minisztériumi és hivatali dolgozók munkáját érintő egyik legnagyobb változás volt, hogy jelentősen megnőtt a munkaidejük, a szakszervezetek szerint gyakorlatilag bevezették a 13. havi munkaidőt.