Megjelent a Belügyminisztérium honlapján a státusztörvény végrehajtási rendelete: a kormányrendelet célja a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv) végrehajtása. A rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba, és közel 160 ezer olyan munkavállalót érint, aki a köznevelésben dolgozik.

A pedagógusok által sokat vitatott státusztörvény célja a tanárok munkajogi szabályainak rögzítése,  a részletszabályok meghatározása. Emellett célja a pedagógus pálya vonzerejének növelése, a pedagógusok teljesítményértékelésének átalakítása, az intézmények működésének optimalizálása, valamint a tanári pálya presztízsének javítása is – írják.

A rendelet hatálya kiterjed fenntartótól függetlenül a köznevelés területén működő munkáltatóra és annak fenntartójára, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra, az óraadóra és a vendégtanárra is.

A végrehajtási rendeletet augusztus 8-ig lehet véleményezni. 

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Facebook oldalán a hozzászólók nehezményezik, hogy a rendelet szerint a gyakornok bruttó 440 ezret keres majd. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerin jelenleg egy általános iskolai tanár bruttó bére 390 952 forint.

A 83 oldalas dokumentumban leírják a pedagógus munkaköröket és azok betöltésének feltételeit.

2024. május 31-ét követően a pedagógus szakképesítést vagy szakképzettséggel rendelkező pedagógus csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha felsőoktatási intézményben esküt tett.  

Pár változás....

Szerepel a rendeletben az is, hogy az általános iskolában a tizenhat óráig tartó délutáni foglalkozások közötti szünetek, valamint az étkezések időtartama alatt a tanulók felügyeletét a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

Középiskolában a művészetek tanulási terület tantárgyait alapfokozattal és a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.

Az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsőfokú végzettséggel és konduktor-tanítói szakképzettséggel is. Egyéb foglalkozás tartására alkalmazható az is, aki konduktor-tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatására – minden iskolatípus bármely évfolyamán –alkalmazható az is, aki alapfokozattal és nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik.

Az iskolai nevelés-oktatás ötödik–nyolcadik évfolyamán az etika tantárgy tanítására alkalmazható az is, aki az iskolai nevelés oktatás ötödik–nyolcadik évfolyamán pedagógusmunkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább hatvanórás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az etika oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, aki az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.

A természettudomány tantárgyat az iskolai nevelés-oktatás ötödik, hatodik és tizenegyedik évfolyamán az is taníthatja, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár, földrajztanár, kémiatanár, környezettan szakos tanár, természetismeret-tanár pedagógusmunkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

Szakgimnáziumban a komplex természettudomány tantárgyat taníthatja – témakörök szerint – az is, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár, földrajztanár, kémiatanár pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

A honvédelmi alapismeretek tantárgyat az is taníthat, aki az iskolai nevelés-oktatás kilencedik–tizenkettedik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a honvédelmi alapismeretek tantárgy vagy a katonai alapismeretek tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket. 

Más lesz a képzés

A napokban írtunk arról, hogy hozzányúlnak a tanárképzésekhez is, a következő tanévtől rugalmasabbá válnak, ezzel is segítve azokat, akik szívesen választják a pedagóguspályát - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A most megjelent rendelet ezeket a rövid ciklusú képzési lehetőségeket bővíti ki, így szeptembertől már egyes alapképzésekre építve is lehet két és három féléves tanári mesterszak sikeres elvégzésével tanári diplomát szerezni, mind nappali, mind levelező tagozaton. Az eddigi négy féléves újabb tanári oklevelet adó mesterképzésnél, meghatározott tanárszakokon a képzési idő három félévesre rövidül például matematika-, a földrajz-, és a biológiatanárok esetében - közölte a minisztérium. És szintén rövidül a képzésidő a mérnöktanár, a közgazdásztanár, az agrármérnöktanár, a szociális ismeretek tanára szakon. Az óvodapedagógusok pedig az újabb oklevelet adó képzésben két év alatt szerezhetik meg az 1–4 osztály tanítói feladataira feljogosító tanítói szakképzettséget. Ez a módosítás egyben segítséget jelent az óvoda és iskola közötti váltásban a gyermekeknek.

Ha nincs testnevelő.... 

Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2026/2027. tanév kezdetéig alkalmazható az a személy, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.

Többlettanítási óradíj csak a ténylegesen megtartott tanítási óráért, például a gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg mértékétől függetlenül a többlettanítási óradíj összege nem lehet kevesebb 4500 forintnál. Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját tartós helyettesítés keretében a sajátjával együtt tanítja, akkor többlettanítási óradíj ötven százalékára jogosult. 

Rövidebb lehet a nyári szünet

A Belügyminisztérium a július végén tette ki a honlapjára véleményezésre az ősszel induló tanév rendjét. A tervezet szerint a 2023/2024-es szeptemberben induló tanévben hosszabb lehet a téli, és a tavaszi szünet is, viszont egy héttel tovább kell majd iskolába járni nyáron vagyis a tanév június 15-e helyett június 21-ig tartana. A PDSZ nem ért egyet a javaslattal, és arra is felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban szeptember elseje péntekre esik, érdemes lenne a hétfői tanévkezdést átgondolni, főleg a kollégisták miatt.