A státusztörvény 12 legfontosabb tanulsága, hogy nincsenek győztesek, mindenki vesztésre áll: a kormányzat nem tudta kellően meggyőzni a társadalmat a saját elképzeléseiről, és a civilek sem tudták még érdemben bevonni a társadalom szélesebb rétegeit és tudatosítani a következményeket – ez derül ki a Pulzus Kutató és a Szülői Hang országos reprezentatív felméréséből.

A közvélemény-kutatásra 1500 fő válaszolt 2023. szeptember 11-25. között. Mint írják, a valódi vesztesek a gyerekek ők azok, akik a romló közoktatást és az egyre élhetetlenebb közhangulatot megszenvedik; az ő jövőjük forog most kockán.

És akkor lássuk a 12 pontot...

1. A pedagógushiány általánosan elismert társadalmi problémává vált

A felnőtt lakosság háromnegyede (75 százalék) szerint a pedagógushiány nagyon nagy problémát jelent, és csupán 4 százalék gondolja azt, hogy a pedagógushiány nem gond.

Kép: Pulzus

2. Nem megfelelő szakképzettségű pedagógus tanítja a gyereket

A pedagógushiányt most már az érintett szülők és nagyszülők - akiknek iskolába vagy óvodába járó gyermeke van - harmada (36 százalék) tapasztalja olyan formában is, hogy a nem megfelelő szakképzettségű pedagógus tart foglalkozást, tanítja gyermekét vagy unokáját.

3. A pedagógushiánynak is van pártállása

Az, hogy egy foglalkozást egy nem megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus tartja meg, az a gyakorlatban a szülők számára nem mindig derül ki egyértelműen. Az iskolák, óvodák a legtöbbször ezt külön nem jelentik be, a KRÉTA dokumentációból sem mindig egyértelmű. A kormánypárti beállítottságú szavazók negyede, az ellenzékiek közel fele érzékeli ezt a problémát.

4. Volt-e érdemi egyeztetés a törvényről?

A státusztörvény kapcsán a Fidesz elsődleges üzenete az volt, hogy széles körben egyeztettek minden érintettel, ezt az üzenetet ismételték minden alkalommal. A gyakorlatban mindez azt jelentette, hogy a kormány a saját maga által támogatott, anyagilag függő szervezetekkel egyeztetett érdemben, a független szervezetekkel gyakran még látszategyeztetések sem voltak. A Pulzus kutatása szerint a kormányzatnak a saját szavazói harmadához sikerült eljuttatni a "széles körű egyeztetésekről" szóló üzenetet, míg a kormánypárti szavazók hatoda (17 százalék) saját pártjával ellentétben megértette, hogy itt nem valós egyeztetésekről volt szó, az ellenzéki szavazók nagy többsége számára világos volt, hogy itt látszategyeztetésekről van szó, mint ahogyan a párt nélküliek felének is.

5. A főbb elemeket a többség elutasítja

A státusztörvény négy lényeges elemével a válaszadók 60 százaléka nem ért egyet. Ezek a pedagógusok áthelyezése és az egyetemisták alkalmazása, a teljesítményértékelés bevezetése, valamint a fegyelmi miatti fizetéscsökkentés szintén a pedagógusok kiszolgáltatottságát növeli.

6. A státusztörvény egészét illetően kevésbé elutasító a társadalom

A közvélekedés alakulása azonban nem ennyire logikus: összességében a lakosság 48 százaléka vélekedik úgy, hogy a státusztörvény hatására a közoktatás minősége romlik, miközben az egyes elemeket 57-64 százalékban utasították el - derül ki a Pulzus adataiból.

7. Nőtt az igazgatók felelőssége

Az eredmények azt mutatják, hogy az intézményvezetők kiválasztása és az intézményen belüli együttműködés nem megfelelő. 2020 óta sem a pedagógusoknak, sem a szülőknek vagy a diákoknak nincs beleszólásuk az igazgató kiválasztásába, még a véleményezési jogot is megvonta a kormányzat. A kormánypártiaknál 18 százalék, a hatpárti ellenzék körében 61 százalék nem bízik az igazgatókban.

8. Érdektelenségi nagykoalíció

Csupán a kormánypártiak 47 százaléka, az ellenzékiek 59 százaléka, a párt nélküliek 48 százaléka érzi úgy, hogy akár kis mértékben is érintené az oktatási törvény módosítása. A Pulzus kutató szerint a magyar társadalom kevéssé érzi úgy, hogy a jövőt a tudásra és a tanulásra kell építeni. Bár az ellenzéki szavazók némileg jobban érzik az érintettséget, a különbség nem túl nagy ahhoz képest, hogy más kérdésekben nagyságrendileg nagyobb eltérések figyelhetőek meg.

9. A kormánypártiakat is megosztja a belügyminiszter

Az ellenzéki szavazók többsége, 74 százalék nem ért azzal egyet, hogy Pintér Sándor belügyminiszter felügyeli a közoktatás, de a kormánypárti szavazókat is megosztja és elbizonytalanítja: 31 százalék ellenzi, 41 százalék támogatja, hogy jelenleg a belügyminiszter felel a magyar gyerekek jövőjéért.

10. Nem uniós forrásból kell a tanárok béremelését megoldani

Az ellenzékiek és a párt nélküliek túlnyomó többsége ellenzi, hogy a kormány az EU források megérkezéséhez köti az érdemi pedagógus béremelést, de még a kormánypárti szavazók több mint egyharmada (38 százaléka) számára is elfogadhatatlan ez az álláspont.

Kép: Pulzus

11. Ki a felelős?

A túlnyomó többség problémásnak látja a közoktatás állapotát, a lakosság többsége (57 százaléka) szerint ezért a kormányzatot terheli a felelősség, de a kormánypárti szavazóknak csak ötöde gondolja így.

A lakosság hozzávetőleg negyede inkább másutt keresi a felelőst:

  • 12 százalék (a kormánypárti szavazók körében 22 százalék) a pedagógusokat hibáztatja, mert szerintük nem végzik jól a dolgukat.
  • 5 százalék (a kormánypárti szavazók körében 7 százalék) elsődlegesen még mindig a 2010 előtti kormányokban látja a problémák okozóit, bár többek között a pedagógushiány és más mutatók az elmúlt években folyamatosan és látványosan romlottak.
  • 10 százalék (a kormánypárti szavazók körében 23 százalék) természetesnek tartja, hogy vannak működési problémák, így nem keres más felelőst, vagyis a kormányzattól sem vár el - vagy nem tud elképzelni - jobb teljesítményt.

12. A személyes érintettség

Sokan csalódottak amiatt, hogy a szülők nagy része kevéssé érzi át a magyar közoktatás problémáit, nem vonódnak be eléggé, és így nem is helyeznek nyomást a kormányzatra a szakmai alapú, pozitív változás érdekében.

Vannak olyan vélekedések, hogyha "már eléggé fáj", akkor jobban fognak aktivizálódni a szülők.

 

A Pulzus és a Szülői Hang közös kutatása szerint ez részben így lehet, hiszen az elmúlt 1-2 évben a korábbiakhoz képest sokkal több szülő vett részt a tiltakozásokban, ugyanakkor az összes szülőnek még mindig csak töredéke tiltakozik.