Nagy visszhangot váltottak ki a Napi.hu-nak azok a cikkei, amelyekben a július 1-jétől élő új örökösödési szabályokról írtunk. Az újonnan átszabott rendszer többek között hatással lehet arra, hogy miként örökölnek a házastársak és az élettársak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ezzel kapcsolatban például arra figyelmeztetett, hogy bizonyos esetekben az elhunytak élettársai kifejezetten sérülékeny helyzetbe kerülhetnek.
Az a közelmúltbeli írásunk szintén megmozgatta olvasóinkat, amely arról szólt: a magyar társadalomban máig rengeteg a tévhit, hogy a házaspárokra és az élettársakra egész pontosan hogyan vonatkozik a vagyonjog. Vagyis jellemzően sokszor nem vagyunk tisztában azzal, hogy az életközösséggel mi válik valóban közössé a kapcsolatban, és miként érdemes még időben tisztázni ezeket a kérdéseket. Például van olyan vagyon, amely sosem válik közössé a házassággal.
Mindezek apropóján merült fel a kérdés, vajon hogyan állunk hozzá a költségek megosztásához a párkapcsolatban. Jellemzően milyen attitűdöt képvisel a magyar lakosság? Vakon bízunk egymásban, és csupán egy bankszámlája van az egész családnak? Vagy szigorúan csak a külön kassza? Esetleg a kettő közt létezik egy népszerűb, hibrid megoldás? A Napi.hu jóvoltából a Pulzus kutató a következő kérdést tette fel egy országos, reprezentatív kutatás keretében:
mit tartasz ideális költségmegosztásnak egy párkapcsolatban?
A válaszok a következőképpen alakultak a teljes lakosság körében:
- abszolút közös a kassza, minden megy a közösbe, azaz egy bankszámla van: 46 százalék;
- részben közös a kassza, vagyis csak bizonyos közös költségekhez járulunk hozzá mindketten, ilyen például a rezsi, a nyaralás, az autó, a hitel, a gyerekek költségei: 36 százalék;
- külön kassza van, nem dobunk be semmit a közösbe, mindenki fizeti a magáét: 5 százalék;
- nincs fix megállapodás, hanem minden hónap végén elszámolunk aszerint, hogy épp hogyan tud hozzájárulni a közös költségekhez: 6 százalék;
- mindent vagy szinte mindent csak az egyik fél fizet: 2 százalék;
- nem tudom, nem válaszolok: 5 százalék.
A fiatalok kevésbé osztják meg a bankszámlát
A válaszokból az is kiderült, hogy a fiatalabb, 18 és 39 év közti korosztály preferálja a legkevésbé az abszolút közös kasszát. Kicsivel több mint a harmaduk (34 százalék) tartja szimpatikusnak ezt a fajta költségmegosztást. Ezzel szemben 43 százalékuk részben osztja csak meg a kasszát. A generáció 8 százaléka semmit sem ad bele a közösbe, a többiek pedig még keresik az útjukat.
40-től felfele már nyitottabbak a közös kasszára a magyarok, elsősorban a 60 pluszosok: ők 56 százalékos arányban dobják be a közösbe a költségeket, míg a középgeneráció tagjai fele-fele arányban. Mindkét idősebb korcsoport körülbelül harmada jelölte meg számára szimpatikus opcióként a részben közös kasszát. Rájuk szintén igaz, hogy szeretik a fix megosztást havonta.
A budapesti értelmiség inkább saját számlát vezet
A Pulzus kutatása alapján az iskolai végzettség foka és a költségek kapcsolaton belüli megosztása szintén teljesen egyértelmű összefüggést mutat. Megállapítható, hogy minél alacsonyabb a végzettség, annál nagyobb a hajlandóság az abszolút közös számlára. Valamint minél magasabb végzettséggel rendelkeznek a pár tagjai, annál inkább csak részben közös a kassza.
A településszerkezetet nézve kirajzolódott, hogy:
- a legkevésbé a budapestiek rajonganak a teljes mértékben közös kasszáért: 40 százalékuk szavaz erre a verzióra;
- a megyeszékhelyeken élők 44 százaléka esküszik a közös kasszára;
- a községekben élők 45 százaléka;
- a városban élők aránya itt a legmagasabb: 52 százalék.
A részben közös kasszát így a leginkább a fővárosiak alkalmazzák (45 százalék), második helyen a megyeszékhelyek lakói (42 százalék), a dobogó harmadik helyén érkeznek a községekben élők viszonylag leszakadva (33 százalék) és végül a városokban élők (30 százalék.)