Idén májusban az élelmiszerek ára átlagosan 8,4 százalékkal nőtt, az áprilisi 8,7 százalék után - adta hírül kedd reggel a KSH. A látszólagos stagnálás mögött azonban meglehetősen nagy árelmozdulások vannak.

A múlt évihez képest a legnagyobb ütemű drágulást a friss hazai és déligyümölcs kategória mutatta fel, itt ugyanis 39 százalékos áremelkedést mértek a statisztikusok. Ez már csak azért is mellbevágó adat, mert egy hónappal korábban még "csak" 30,8 százalék volt a drágulás mértéke. A listán a második a szalonna 22.9 százalékos áremelkedéssel (áprilisban még csak 19,5 százaléknál tartott), a harmadik pedig a párizsi felvágott, kolbász lett 22 százalékkal (igaz, áprilisban már 22,3 százalék volt az ütem).

Kapcsolódó

A negyedik helyre a sertéshús futott be egy év alatt 20,7 százalékos áremelkedéssel - itt némi vigasz, hogy áprilisban még nagyobb volt a drágulás, akkor 28,9 százaléknál tartott a disznóhús. Az ötödik pedig a magyarok kedvenc édessége, a cukor 15 százalékos áremelkedési ütemmel (az előző havi 14,1 százalék után is itt kis drágulás volt).

Az élelmiszerek körében a KSH májusban öt csoportnál mért némi árcsökkenést: a bolti kávé 2,4 százalékkal, az édesipari lisztesáru és a burgonya 1,6-1,6 százalékkal, a száraztészta 1,3 százalékkal, míg a vaj, vajkrém 0,5 százalékkal került kevesebbe, mint egy évvel korábban. Mindez minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy ezek a termékek különösen népszerűek voltak a kijárási korlátozások elején kitört felvásárlási hullámban.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7 százalékkal nőtt májusban. Ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett, miközben a bor 0,7 százalékkal olcsóbb lett.

A szolgáltatásokért átlagosan 2,6 százalékkal kellett többet fizetni. Ezen belül a legnagyobb árugrást a lakásjavítás, karbantartás mutatta fel (+11,7 százalék, az áprilisi 10,1 százalék után). A postai szolgáltatások 9,5 százalékkal kerültek többe, míg a járműjavítás, karbantartás, illetve a háztartási berendezések javítása egyaránt 9,3-9,3 százalékkal drágult.

Ehhez képest keveseknek jelenthette némi vigaszt, hogy miközben a családok döntő többsége a koronavírus-járvány miatt otthon töltötte az időt, a járműüzemanyagok ára 22 százalékkal zuhant májusban.

A drágulási élmezőnybe kerültek májusban az ékszerek is 22,8 százalékkal (az áprilisi 18,8 százalék után), a jelek szerint a kereskedők úgy gondolkoztak, hogy ne nyelik le a forintgyengülést, miközben az amúgy is gyenge keresletet már nem csökkenti tovább a jókora áremelkedés, a kevés vevő ugyanis kevésbé árérzékeny fogyasztó az átlagnál.

Újra kiderült tehát, hogy mondhat bármit a hivatalos statisztika, az értékelt áremelkedés jócskán felülmúlja a hivatalost. A magyarok többsége (57 százaléka) úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak a mindennapokban - derült ki a közelmúltban a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Ráadásul a válaszadók további harmada bőven infláció feletti, 5-10 százalékos drágulásról számolt be.

Nem csoda, hogy az MNB a májusi inflációs adatokhoz kiadott gyorselemzésében úgy fogalmazott, hogy a lakosság inflációs várakozásait az elmúlt hónapokban jelentős volatilitás jellemezte. Az áprilisi emelkedés után májusban korrekciót mértek. Az erre vonatkozó grafikon szerint az inflációs várakozásra vonatkozó toleranciasáv felső széle az előző hónapok 5-6 százalék körüli értékével szemben most 9 százalék környékére ugrott, míg az alsó sáv egyre közelíti a 2 százalékot. A jegybanki szakértők szerint azonban  ez erre vonatkozó felmérések információtartalma válság időszakokban számottevően lecsökken és jelentős változékonyságot mutat, összességében pedig úgy látják, hogy a háztartások inflációs várakozása továbbra is horgonyzottnak tekinthető.