A ma megjelent kereseti adatok (decemberi év/év növekedés 9,7 százalék a 10,1 százalékos novemberi adathoz képest, 2021 egészében 8,7 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek) tovább erősíthetik az infláció elleni küzdelem fontosságát - kommentálta a friss KSH-számokat Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.

A bérek növekedését legfőképpen az alacsony általános munkanélküliség, az egyes szektorokban újra felbukkanó strukturális munkaerőhiány, valamint az infláció tartós megemelkedése befolyásolja. A bérdinamika és az infláció közötti kapcsolat azonban kétirányú is lehet: a növekvő bérek tovább nyomhatják felfelé az inflációt.

Beindult az ár-bér spirál?

Egyrészt a megugró költségek miatt a vállalkozások dönthetnek a termékek és szolgáltatások árainak növelése mellett, másrészt a fogyasztók a megemelkedett jövedelmüket szívesebben költhetik el, növelve a keresletet. Ez a visszacsatolási mechanizmus az ár-bér spirál, amelyet minden jegybank, illetve anticiklikus gazdaságpolitikát folytató kormány igyekszik elkerülni.

A következő havi adatban már láthatjuk a minimálbér-emelés hatását is, ami tovább erősítheti a fenti folyamatokat. A bérek ilyen mértékű adminisztratív emelésére utoljára 2017-ben volt példa, akkor a következő három évben 10-15 százalék között ragadt a keresetek növekedés üteme, ráadásul az infláció is megugrott, a 2016 decemberi 1,80 százalékról 2019 végére 4 százalékra emelkedve - tette hozzá az Amundi szakembere.

Komoly jelek érkeztek

A 9,7 százalékos dinamika továbbra is rendkívül magasnak számít, ám a a piaci várakozás ennél némileg magasabb volt. Az enyhe negatív meglepetés egyértelműen a bónuszok kifizetéséhez köthető - állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Novemberben a rendszeres keresetek lassabban bővültek, mint a prémiumok, így akkor egy pozitív hatás volt megfigyelhető. Ez azt jelzi, hogy a korábbi évhez képest nem erősödött a prémiumkifizetés decemberben. Ez már jelezheti azt a változást a vállalati viselkedésben, amit a 2022-es költségnyomásra való felkészülésként értelmezhetünk. Vagyis könnyen lehet, hogy a vállalatok a prémiumfizetéssel próbálnak meg költségeket mérsékelni idén, valamint erősebb átárazást hajtanak végre. Ezek kombinációjával igyekeznek majd fenntartani a korábbi profitmarzsukat, vagy legalább fékezni annak csökkenését - véli Virovácz, aki 2022 egészében továbbra is két számjegyű átlag-bérnövekedésre számít.

Ő is úgy látja, hogy a bérköltségek jelentős emelkedésének inflációs hatása már jól érzékelhető volt a januári inflációs adatban, amely a historikus adatokhoz képest háromszorosan erősebb év eleji átárazást mutatott és a termékek és szolgáltatások megszokottnál jóval szélesebb körét érintette. Vagyis már láthatóvá vált Magyarországon az ár-bér spirál, amely ellen csak a monetáris és fiskális politika együttes erejével, közös szigorításával lehet küzdeni.

Egyre nagyobb bérszámok érkeznek

A múlt év végén is láthatóan erőteljes maradt a hazai bérdinamika és további gyorsulás várható 2022-ben, a minimálbér-emelések, továbbá a súlyosbodó munkaerőhiány, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremeléssel kell számolniuk a munkaadóknak - fogalmazott Horváth András, a Takarékbank Zrt vezető elemzője..

A növekvő minimálbér és szakmai bérminimum, valamint a kisebb szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat és 13 százalékot elérő lehet az átlagbér emelkedése idén, a tavalyi 8.7 százalék után. Ezt látszanak igazolni az év eleji szakszervezeti források is, amelyek szerint 7-27 százalék között átlagos béremelésben állapodtak meg januártól a hazai vállalkozásoknál, a legtöbb általános megállapodás pedig 12 és 18 százalék közötti növekedésről szól.

Ilyen mértékű emelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Mindez akár elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul, a vállalatok pedig a kereslet következtében rekord számban keresnek új munkaerőt, ami szintén felfelé hajtja a béreket és erősíti a felfelé mutató inflációs kockázatokat, a globális alapfolyamatokon túl - tette hozzá Horváth.