A koronavírus-járvány a magyarországi fizetéseket eltérítette a korábbi, emelkedő pályáról, áprilisban már lassabban növekedtek a keresetek, mint a korábbi hónapokban. Márpedig a nettó bérek alakulása kulcsfontosságú a kölcsönfelvételnél, ezen belül is a lakáshitel-igényléseknél, mert részben ez alapján döntenek a pénzintézetek arról, hogy zöld utat adnak-e egy hitelnek vagy sem. Az átlagos fizetések között azonban óriási eltérések vannak a legfrissebb hivatalos KSH-adatok szerint, így a különböző megyékben élők különböző maximális hitelösszegre számíthatnak - derül ki a portál legfrissebb összeállításából.

Nettók, átlagok, lakáshitelek, különbségek

Kapcsolódó

A hivatalos adatok szerint az idei első negyedévben Budapesten volt a legmagasabb a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagfizetés, közel 317 ezer forintra rúgott, ami a 255 ezer forintos országos átlagot bőven meghaladja. A különböző megyék közül egyedül a Győr-Moson-Sopron megyei majdnem 270 ezer forintos átlag nettó volt magasabb az országos szintnél. A harmadik és negyedik helyen áll Kormárom-Esztergom és Fejér megye 255-252 ezres nettóval. Négy megyében - Borsod-Abaúj-Zemplénben, Nógrádban, Békésben, Szabolcs-Szatmár-Beregben - viszont 200 ezer forint alatt volt a nettó átlagfizetés.

Kép: Money.hu

A money.hu elemzése szerint mindez azt is jelenti, hogy egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű, végig fix kamatozású, azaz változatlan törlesztőrészletű lakáshitel a budapesti átlagfizetés mindössze 21 százalékát viheti el, ezzel szemben a szabolcsi átlag nettó keresetnek már több mint a 37 százalékát.

A felvehető hitel összegében is óriásiak a különbségek. A money.hu lakáshitel-kalkulátora szerint a budapesti nettó átlagfizetésből az 50 százalékos plafont feltételezve elméletileg maximum 24 millió forint körüli lakáshitelt kaphat egy ügyfél. Míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő adós az ottani átlagbér alapján mindössze 13,5 millió forinthoz juthat hozzá. Persze az országon belül nem csak a bérekben, hanem a lakóingatlan-árakban is van különbség, ez valamelyest ellensúlyozhatja a különbségeket.

Érdemes a plafon alatt maradni

Évek óta jogszabály írja elő, hogy egy hitelfelvevő a saját (vagy adóstárs esetén a családja) nettó jövedelmének maximum hány százalékát fordíthatja hiteltörlesztésre. Ez a fenti példában szereplő hitel esetében 50 százalék. Az előírás a háztartások túlzott eladósodását gátolja meg. "Néhány bank ráadásul szigorított, ezért ez az 50 százalék csak egy elméleti határ, valójában saját hitelbírálati szabályaik szerint vizsgálhatják a hitelezhetőséget. Nem érdemes azonban teljesen kifeszíteni a családi költségvetést azzal, hogy akkora hitelt vesz fel valaki, amelynek a törlesztőrészlete elmegy a plafonig. Különösen igaz ez a koronavírus-járvány miatt kialakult bizonytalan helyzetben" - mondja Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője.

A money.hu szakértői szerint érdemes inkább a jövedelem 30-40 százalékánál meghúzni a határt, hogy maradjon a családnak pénzügyi mozgástere. Csak annak érdemes belevágnia tehát egy évtizedes elköteleződést jelentő lakáshitelbe, akinek hosszú távon stabil az állása és biztosan tudja fizetni a törlesztéseket.

Érdemes áttekinteni a családi büdzsét

A portál szakértői azt tanácsolják, a hitelfelvétel előtt tekintsék át az adósok a családi büdzsét, a kiadásokat, bevételeket, illetve azt is, hogy van-e már meglévő törlesztendő adósság vagy hitelkártya-tartozás. Utóbbi azért fontos, mert a bankok még akkor is figyelembe veszik a hitelbírálatnál a hitelkártyához tartozó keretet, ha azt az érintett nem használja. Így előfordulhat, hogy egy hiteligénylésnél csak kisebb összeget ad a bank, hiába van minden rendben az adósnál.

A hitelfelvétel előtt nemcsak a saját pénzügyi mozgásteret de a különböző pénzintézetek ajánlatait is érdemes átnézni, hiszen jelentős különbségek lehetnek a konstrukciók között. Ezért érdemes szakértő segítségét igénybe venni és a lehetőségeknek, elképzeléseknek leginkább megfelelő ajánlatot választani.