2022-ben 981 ezren súlyos anyagi és szociális deprivációban éltek Magyarországon, az előző évinél 29 ezerrel többen küzdöttek a mindennapi megélhetéssel. Az anyagi és a szociális depriváció mérésére használt 13 tétel közül a legtöbb embert az egyhetes üdülés hiánya érintette, a lakosság 43,9 százaléka nem engedhette meg magának, hogy egy hétre elmenjen nyaralni, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából, ami a háztartások életszínvonalával foglalkozik.

Évről évre kevesebben, de a magyar lakosság még mindig közel egyharmada él olyan háztartásban, ahol nem tudnak egy – a havi szegénységi küszöbnek, azaz 125 ezer forintnak megfelelő – egyszeri váratlan kiadást finanszírozni. A KSH szerint 2022-ben az energiaárak növekedésével is magyarázható, hogy 4,7 százalékról 8 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni az otthonukat.

Kapcsolódó

Mi az a Gini-együttható?

A jövedelmi egyenlőtlenség vizsgálatának széles körben alkalmazott mérőszámai a Gini-együttható és az S80/S20-mutató. Előbbi azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása a társadalomban, utóbbi a legalsó és a legfelső ötöd közti jövedelemkülönbséget mutatja. Minél magasabb a mutatók értéke, annál nagyobb az egyenlőtlenség. 2022-ben mindkét mérőszámban növekedést mértek az előző évhez képest.

A Gini-együttható 27,7-ről 29-re , az S80/S20-mutató 4-ről 4,5-re nőtt. Magyarország továbbra is a közepesen egyenlőtlen európai országok közé tartozik

– írja a KSH.

A bérek nőttek

Arra is kitérnek, hogy 2022-ben tovább nőtt a magyar háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 84 ezer forint volt, 17,6 százalékkal több, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem – 16,9 százalékos növekedés mellett – 2 millió 245 ezer forintot tett ki.

A reáljövedelem 2 százalékkal nőtt. 2015 és 2022 között a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme reálértéken 43,6 százalékkal emelkedett.

A legszegényebbeknél az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 246 ezer forint volt, az országos átlag 40,4 százaléka, a jómódúaknál pedig 6 millió 27 ezer forint, az országos átlag kétszerese.

Egyre nő a különbség

A két szélső ötöd egy főre jutó bruttó jövedelme közti különbség a megelőző évi 4,3-szeresről 4,8-szeresre nőtt – írja a statisztikai hivatal elemzése.

A legalsó és a legfelső jövedelmi ötödben számottevően eltér a jövedelemszerkezet. A legszegényebb ötödbe tartozó háztartások körében a munkajövedelem részaránya 69,8, a társadalmi jövedelmeké 28,2 százalék, miközben a leggazdagabb háztartások esetében 79,7 százalékot képviselt a munkajövedelem, a társadalmi jövedelem pedig 16,9 százalékot.

Nehéz helyzetben az egyszülős családok

A legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel éves szinten az egyedülálló, 65 év alatti férfiak rendelkeztek 2022-ben, átlagosan 4 millió 893 ezer forinttal, ami másfélszerese volt az országos átlagnak, és 23,9 százalékkal nagyobb volt a 65 év alatti egyedülálló nők jövedelménél.

A gyermektelen háztartások jövedelmi pozíciója javult, míg a gyermekeseké romlott 2021-hez képest.

Előbbiek egy főre jutó jövedelme 16,2 százalékkal meghaladta az országos átlagot, utóbbiaké 16,4 százalékkal elmaradt tőle.

Szintén jóval átlag alatti jövedelemmel rendelkeztek az egyszülős háztartások, egy főre vetítve éves szinten 2 millió 296 ezer forinttal.

Az Egyszülős Központ adatai szerint Magyarországon több mint félmillió gyereket egyetlen szülő nevel, az egyszülős családok száma körülbelül 300 ezerre tehető.

Az aktív háztartások egy főre vetített éves átlagos bruttó jövedelme 3 millió 271 ezer forintot ért el, 14,9 százalékkal meghaladta az előző évit.

A háztartások jövedelmi helyzete regionálisan jelentősen eltért 2022-ben. A legmagasabb jövedelemmel a budapesti háztartások rendelkeztek, egy főre vetítve 3 millió 986 ezer forinttal, ami 29,2 százalékkal meghaladta az országos átlagot. A háztartások jövedelmi helyzete Észak-Magyarországon volt a legkedvezőtlenebb, ahol az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 630 ezer forintot tett ki, 14,7 százalékkal kevesebbet az országos átlagnál.

136 ezer versus 258 ezer

A háztartások szubjektív véleményét tükrözik azok az adatok, amelyek arra vonatkoznak, hogy szerintük fejenként mekkora havi jövedelemre lenne szükségük bizonyos megélhetési szintekhez.

Minél kedvezőbb jövedelmi helyzetben van egy háztartás, annál magasabb az egy-egy megélhetési szinthez tartozó szubjektív jövedelemelvárás. Az átlagos szinthez a legalsó ötödben lévők fejenként minimum havi 136 ezer, a legfelső ötödben lévők pedig minimum 258 ezer forintot tartanak 2023-ban szükségesnek a megélhetéshez.

A többségnek 350-450 ezer forint kell a megélhetéshez

A magyarok harmadának havonta nettó 350 ezer forintnál is több kellene egy normális életszínvonal fenntartásához, derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, amit az Economx számára készített. A válaszadók ötöde szerint havi 450 ezer forint is kevés a megélhetéshez. A legrosszabb helyzetben a nyugdíjasok vannak, akik szerint a jelenlegi havi 160 ezer forintos átlagnyugdíj helyett legalább 350-450 ezer forintra lenne szükségük ahhoz, hogy ki tudják fizetni számláikat, megvehessék a szükséges élelmiszert és a gyógyszereiket is ki tudják fizetni.

A létfenntartáshoz kapcsolódó alapvető költségek közé sorolja a KSH:

  • az élelmiszerekre;
  • a lakásfenntartásra;
  • és a közlekedésre fordított kiadásokat.

Ezek aránya az összes kiadásból 2019-ben érte el a legalacsonyabb értéket 54,8 százalékot.

2022-ben az élelmiszerre és a közlekedésre fordított összegek folyó áron az átlagosnál erőteljesebben nőttek, így a háztartások alapvető kiadásainak részesedése az összfogyasztásból 55,7 százalékra emelkedett.

Budapesten éltek a legjobban

2022-ben a korábbi évekhez hasonló tendencia érvényesült: minél fejlettebb régióban, illetve nagyobb lélekszámú településen élt egy háztartás, annál magasabb volt fogyasztási kiadása.

Egy főre vetítve Budapest lakossága költötte a legtöbbet, éves szinten 2 millió 213 ezer forintot, ez az összeg 29 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A kiadás éves összege 1 millió 879 ezer forintot tett ki a vármegyeszékhelyeken és megyei jogú városokban, 1 millió 392 ezer forintot a községekben.

Az alföldi és az északi régiók fogyasztása évek óta a felzárkózás jeleit mutatja, azonban az egy főre jutó kiadások 2022-ben még mindig elmaradtak az átlagostól, Észak-Alföldön 14,3, Észak-Magyarországon 10,3 százalékkal.

A budapestiek sokszor csak 40 felett tudnak lakást vásárolni

Életkor alapján vizsgálva vidéken 25-34 éves kor között válhatnak ingatlantulajdonossá a fiatalok, míg Budapesten ez akár 10 évvel is kitolódhat. Bővebben --->