Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly augusztushoz viszonyítva:

  • Az élelmiszerek ára 30,9 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a margarin (66,9 százalék), a kenyér (64,3 százalék), a sajt (61,0 százalék), a száraztészta (57,9 százalék), a tejtermékek (54,7 százalék), a vaj és vajkrém (54,5 százalék), a péksütemények (45,4 százalék), a tojás (42,0 százalék), a rizs (40,9 százalék), a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4 százalék) drágult.
  • Átlag alatti mértékben, 15,9 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 17,1, a cukor 9,3, az étolaj 5,0 százalékkal került többe.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 14,8, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,9, az új személygépkocsikért 19,9, a szobabútorokért 19,3, a használt személygépkocsikért 18,1%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,1, ezen belül a szeszes italok 15,5 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 40,3, a palackos gázé 27,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,7, a testápolási cikkeké 20,3, a járműüzemanyagoké 6,2 százalékkal lett magasabb.
  • A szolgáltatások díja 7,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,3, a lakásjavítás és -karbantartás 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 18,1, az üdülési szolgáltatás 13,5 százalékkal került többe, a lakbérek 12,5 százalékkal emelkedtek.

Idén júliushoz viszonyítva:

  • A fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek.
  • Az élelmiszerek 3,3 százalékkal drágultak, ezen belül a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 8,2, a száraztészta 6,1, a rizs 5,6, a tej és sajt egyaránt 5,4, a kenyér 5,3, a péksütemények, valamint a csokoládé, kakaó 5,0 százalékkal többe, a párizsi, kolbász 1,2 százalékkal kevesebbe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italok 2,5, a dohányáruk 1,5 százalékkal drágultak.
  • A tartós fogyasztási cikkek ára 1,2 százalékkal nőtt, ezen belül az új személygépkocsiké 2,6 százalékkal.
  • A szolgáltatások ára 1,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 4,7, a járműjavítás és -karbantartásért 2,0 százalékkal kellett többet fizetni.
  • Az új egyetemi félév kezdetének közeledtével párhuzamosan a lakbérek 2,4 százalékkal emelkedtek.
  • A járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal nőtt, annak következtében, hogy a hatósági ár kedvezményezetti köréből kikerültek a céges tulajdonú személygépjárművek, amelyek közül a magáncélra is felhasználható járművekbe vásárolt üzemanyagok magasabb ára a fogyasztóiár-index részét képezi.

A januártól augusztusig tartó időszakban éves összevetésben a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 10,7, a nyugdíjas háztartások körében 10,6 százalékkal emelkedtek.

A vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos változása a hazai módszertan szerint számított fogyasztóiár-indexben  – az első magasabb összegű számlák kézhezvételét és kifizetését követően – a szeptemberi adatokban jelenik meg először.

Kalkulált csapás

A mostani adatközlést eleve meglehetősen borúlátó várakozások előzték meg. Az elemzői konszenzus szerint a júliusi 13,7 százalék után augusztusban 16 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak, ami 1998 májusa óta a legmagasabb éves drágulás lenne, ezt lényegében igazolta is a KSH.

A változékony üzemanyag- és élelmiszerárak változásának hatásától megtisztított maginfláció is egészen drámai lehet: augusztusban 18,1 százalékra gyorsulhat a júliusi 16,7 százalékról.

A piaci árazások és a tényadat egyaránt lépéskényszerben tartja a a jegybankot, ami jó eséllyel ma tartandó egyhetes aukcióján ismét szigorítás mellett dönt. A Magyar Nemzeti Bank maga is két számjegyű inflációt prognosztizál az év egészére, és látva a folyamatokat, meglepő lenne ha az épp szeptemberben megjelenő legújabb inflációs jelentésében ne emelné meg az idei előrejelzését.

Világjelenség

A jegybank eddigi egymást követő méretes szigorító lépéseinek mérsékelt hatása volt, aminek van belső oka is, de az kétségtelen, hogy nagyon nehéz fellépni egy ilyen szerteágazó világjelenséggel szemben.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban a fogyasztói árnövekedés éves szinten átlagosan 10,2 százalékra lassult júliusban az egy hónappal korábbi 10,3 százalék után, ami 1988 óta a legnagyobb volt. Itt már önmagában az egytizednyi lassulásnak is lehetett örülni.

Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az inflációt tartja a jelenlegi legfontosabb gazdasági kihívásnak a világ minden táján, különösen a kevésbé fejlett gazdaságokban, ahol az árak növekedése hatványozott terhet ró a szegényebb lakossági csoportokra. Mint mondta, az infláció a szegények különadója.