A szakembereket is meglepte, hogy januárban nem hogy lassult volna a novemberi, illetve decemberi 7,4 százalékos rátáról az infláció, januárban még tovább drágult minden. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatközlése szerint egy év leforgása alatt 7,9 százalékkal emelkedett az árszínvonal.

Januárban felrobbant az infláció. Az árak 7,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A piaci konszenzus ezzel szemben inkább csökkenést vagy stagnálást várt. Az ING azon kevés elemzőház közé tartozott, ahol az infláció gyorsulását várták, de még számunkra is komoly meglepetést hozott az adat. Legutoljára 2007 nyarán láthattunk ennél magasabb inflációs rátát Magyarországon. Még ennél is aggasztóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató januárban már 7,4 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján. Mindösszesen két hónap leforgása alatt 5,3 százalékról ugrott ilyen magasra ez a mutató. Legutoljára 2001 végén, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat. - Virovácz Péter, vezető elemző, ING

Kapcsolódó

Bár a fő inflációs adat emelkedése is kedvezőtlen, aggasztóbb, hogy a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül kalkulált maginflációs mutató, amely az inflációs trendeket pontosabban mutatja, szintén jelentősen nőtt. A decemberi 6,4 százalékról 7,4 százalékra. Ez pedig azt mutatja, hogy erősödött az inflációs nyomás a magyar gazdaságban. A maginfláció újabb jelentős gyorsulása az ár-bér spirál kialakulásának veszélyére utal. - Németh Dávid, vezető elemző, K&H Bank.

Az árdinamika érzékelhető enyhülése tavasszal következhet be: addig történik meg az év eleji átárazások döntő többsége, illetve áprilistól fut ki teljesen a tavalyi jövedéki adóemelés hatása is. Ugyanakkor a mérséklődés meglehetősen lassú tempóval mehet végbe, mivel mind keresleti, mind kínálati oldalon szignifikáns felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs pályát. A munkaerőpiac egyre szűkül, ami masszív bérnyomást eredményez. - Nagy János, makrogazdasági elemző, Erste Bank

A fokozódó negatív bázishatások miatt az év közepétől gyorsuló ütemben fékeződhet az áremelkedés üteme, az év végén még így is az MNB 3 százalékos célja fölött ragad az infláció. A megjelent adat tovább növelheti a kamatemelési várakozásokat, mivel az MNB-nek a korábban vártnál magasabb kamatpályára lesz szüksége az infláció visszafogásához. - Kiss Péter, befektetési igazgató, Amundi Alapkezelő.

Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig  jelentős mértékű drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széléhez, 4 százalék közelébe. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak. - Suppan Gergely, vezető elemző Takarékbank.