Milyen lassulás? Januárban még durvábban nőttek az árak

Idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez felülmúlja a piaci várakozásokat (7,4-7,6 százalék), egyben azt is jelzi, hogy elmaradt a múlt év végére prognosztizált trendforduló az árak emelkedésében (a decemberi 7,4 százalékos mutató után).

Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4 százalékkal nőttek.

Éves összevetésben:

• Az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a munkahelyi étkezésé 11,3, az éttermi étkezésé 11,2, a cukoré 11,0 százalékkal emelkedett.
  
• A járműüzemanyagok ára 22,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 17,1 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,7, ezen belül a dohányáruk 10 százalékkal drágultak.
  A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért 8,2 százalékkal kellett többet fizetni.
  
• A szolgáltatások díja 5,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.

Decemberhez viszonyítva:

• A fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,0, ezen belül az étolaj 8,6, a liszt 7,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 6,9, a kávé 6,5, a sajt 5,8, a baromfihús 5,0, a száraztészta 4,4, a tej 3,6, a péksütemények 3,5, a cukor 3,4 százalék lett drágább.
  
• A szeszes italok, dohányáruk ára 1,2, ezen belül a szeszes italoké 2,3 százalékkal nőtt.
  
• A tartós fogyasztási cikkek 1,0, ezen belül a használt személygépkocsik 1,6, az újak pedig 1,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett.
  
• A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás díja 3,3, az autópálya, gépkocsikölcsönzés, parkolás díja – az autópályadíjak emelésének hatására – 2,8 százalékkal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 1,7 százalékkal kevesebbe kerültek.

Ez az évtizedes, kiugró inflációs adat ismét komoly nyomást helyez a Magyar Nemzeti Bankra, aminek így lényegében csekély esélye van a 3 százalékos inflációs célját záros időn belül beállítani. A legutóbbi, várakozásokat felülmúló kamatemelést most várhatóan egy látványosabb intézkedés kell kövesse a monetáris tanács januári döntését.

 

Marad a drágaság

A januári inflációs mutató 7,9 százalékon alakult, ami érdemben felülmúlta az előzetes várakozásunkat. Mi – nagy bizonytalanság mellett- pár tizedpont növekedésre számítottunk a decemberi 7,4 százalékhoz képest, de az elemzői konszenzus 7,4 százalék volt, így a piacot komoly negatív meglepetésként érte az adat – kommentálta az adatközlést Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A következő egy-két hónapban a jelenlegi szintek közelében maradhat az infláció, majd a második negyedévtől lassú csökkenés kezdődhet. A fokozódó negatív bázishatások miatt az év közepétől gyorsuló ütemben fékeződhet az áremelkedés üteme, az év végén még így is az MNB 3 százalékos célja fölött ragad az infláció.

A megjelent adat tovább növelheti a kamatemelési várakozásokat, mivel az MNB-nek a korábban vártnál magasabb kamatpályára lesz szüksége az infláció visszafogásához.

A KSH gyakorlatáról a fogyasztói árak, az infláció felmérésében a Napi.hu podcast csatornájára készítettünk nem rég interjút, ezt itt nézheti meg.