Májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Éves összevetésben:

  • Az élelmiszerek ára 18,6 százlékkal emelkedett, ezen belül a margariné 41,4, a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3, a száraztésztáé 33,3, a tejtermékeké 30,3, a tojásé 29,9, a péksüteményeké 27,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 10,0, a csokoládé, kakaóé és a cukoré 3,9 százlékkal.
  • A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,4, ezen belül a szeszes italok 8,1 százlékkal drágultak.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százlékkal kellett többet fizetni.
  • A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 28,3, az állateledeleké 22,3, a járműüzemanyagoké 10,8 százlékkal lett magasabb.
  • A szolgáltatások díja 6,8 százlékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és
    -karbantartás 20,1, a járműjavítás és -karbantartás 14,4 százlékkal került többe.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,7 százalékkal nőttek.
  • Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, a főcsoporton belül a friss zöldségek csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a vaj 9,0, a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,2, a tejtermékek 7,0, a száraztészta 6,7, a sajt 6,3, a péksütemények 6,0, a kenyér 5,8, a párizsi, kolbász 5,4, a baromfihús 5,2 százalékkal drágult.
  • A szeszes italok, dohányáruk ára 1,3, a ruházkodási cikkeké 1,1, a tartós fogyasztási cikkeké 0,9 százalékkal nőtt, utóbbin belül a szobabútorok 2,5, a konyhai és egyéb bútorok 1,3, a használt személygépkocsik 1  százalékkal drágultak.
  • A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 3 százalékkall emelkedett.
  • A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a taxiért 11,9, belföldi üdülésért 2,9, a lakásjavítás és -karbantartásért, illetve a sport és múzeumi belépőkért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.

Az év egészét nézve a január–május időszakban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 9,0, a nyugdíjas háztartások körében 8,7 százalékkal emelkedtek.

Ezzel minden pályán van a kormányzati és jegybanki várakozáshoz, miszerint idén átlag 10 százalék körüli inflációval kell számolni.

Még annál is drágább minden, mint amit várni lehetett

Várakozásunk szerint az elmúlt hónapban tovább gyorsult a hazai infláció – írta a előzetes értékelésében Trippon Mariann a CIB vezető elemzője.

A CIB előrejelzése eleve 10,5 százalékos rátát prognosztizált, ez a globális, töretlen áremelkedés miatt megfelelt az általános várakozásoknak.

Egyelőre kevés remény van az árak mérséklődésére. A kormány fenntartja az üzemanyagoknál az árstopot, lévén az energiaárak és azok továbbgyűrűző hatási az elsődleges hajtóereje a drágulásnak. Mérséklődésre talán az év második felétől kezdődően van lehetőség, azonban a drágulás üzemének mérséklődése hosszú folyamatnak ígérkezik, így még az újonnan benyújtott 2023-as költségvetés is 5,2 százalékos inflációval számol jövőre.

Ez is bőven meghaladja a jegybank 3 százalékos célját, illet túllövi a célhoz szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávot is. A mostani adatközlés vérhatóan ráerősít azokra a várakozásokat, hogy a monetáris tanácsnak folytatni kell a kamatok emelését.