Tovább száguldoztak az árak Magyarországon, megjöttek a friss adatok

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, utoljára 2007. júniusban volt ilyen magas az infláció – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább, A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1 százalékkal nőttek.

Tavaly márciushoz viszonyítva:

• Az élelmiszerek ára 13 százalékkal nőtt, ezen belül a margariné 33,6, a kenyéré 27,9, a sajté 21,8, a baromfihúsé 21,4, a péksüteményeké 18,7, a tejtermékeké 18,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,9 , a büféáruké 14,2, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 3,8, a sertéshúsé 3,5, a cukoré 3,3 százalékkal emelkedett.
  
• A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 20,8, a járműüzemanyagoké 11,4 százalékkal lett magasabb.
  
• A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,0, ezen belül a dohányáruk 7,7 százalékkal drágultak.
  
• A tartós fogyasztási cikkekért 9,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a szobabútorokért 15,1, a használt személygépkocsikért 12,3, a televíziókért 10,3, az új személygépkocsikért 8,6 százalékkal kellett többet fizetni.
  
• A szolgáltatások díja 6  százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 18,7, a járműjavítás és -karbantartás 13  százalékkal többe, a telefon- és internet-előfizetés 1,5 százalékkal kevesebbe került.

Februárhoz képest a fogyasztói árak átlagosan 1 százalékkal nőttek.

• Az élelmiszerek 2,0, ezen belül a margarin 7,5, az idényáras élelmiszerek 5,5, a baromfihús 3,3, a sajt 3,2, a kenyér 3,0, a tejtermékek 2,7, a sertéshús 2,6 százalékkal drágább, a csokoládé és kakaó 1,1, a cukor 0,4 százalékkal olcsóbb lett.
  
• A tartós fogyasztási cikkek ára 1,0, ezen belül az új személygépkocsiké 2,1, a használtaké 1,3 százalékkal nőtt.
  
• A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 2,3 százalékkal emelkedett.
  
• A szolgáltatások 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülésért 2,7, a lakásjavítás és -karbantartásért 2,1 százalékkal többet, a telefon- és internet-előfizetésért 0,5 százalékkal kevesebbet kellet fizetni.

Így 2022 első három hónapjában a fogyasztói árak éves összevetésben, az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 8,2, a nyugdíjas háztartások körében 7,8 százalékkal emelkedtek.

Gát nélküli drágulás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutoljára drasztikus, 100 bázispontos kamatemelésről döntött, legújabb előrejelzése szerint idén éves szinte a 10 százalékot közelítheti a drágulás üteme. A jegybank további kamatemeléseket kell életbe léptessen, lévén továbbra is veszélyben van a drágulás miatt az árstabilitás, az ukrán háború indulása óta pedig ismét érzékelhetően befektetői játszótérré alakult a forintpiac.

Miután kiderült, az Európai Bizottság újabb szintre lépteti a Magyarországgal szemben jogbiztonsági eljárást, egyből 6-7 forinttal gyengült az árfolyam, a KSH inflációs adatközlését 378-as szinteken várta az euró-forint árfolyam.

A Kopint-Tárki héten közölt új előrejelzése alapján az újonnan alakuló kormányzat számára az infláció kezelése kell legyen a fő kérdés, „minden egyéb másodlagos.”

Általában nehézséget jelent, hogy a drágulás fő oka az energetika szektor, ahol Oroszország alakuló kizárása a globális piacból további nehézségeket vet fel. Ugyan vannak opciók, beszállítás az Egyesült Államokból, eddig kiaknázatlan területeken fokozott kitermelés Európában északon és délen egyaránt, de mint azt kérdésünkre a Raiffeisen Banknál elmondták a héten, ez nem fog hamar menni, a kellő kapacitás kiszolgálásához lényegében új kikötőket kellene építeni. 

A magyar kormány egyelőre fenntartja az árkorlátozó intézkedéseket, azonban szemmel láthatóan ezek is csak kis mértében tudják ellensúlyozni a világpiaci folyamatok által vezényelt áremelkedési folyamatokat.