A piaci konszenzusnál enyhén mérsékeltebb áremelkedési ütem mögött három fontos tényező húzódik meg. Elsősorban az üzemanyagárak változása mérsékelte az inflációt, méghozzá önmagában ez a tétel 0,5 százalékponttal fékezte a fő mutatót. Emellett még a dohányáruk drágulása lassult, valamint a tartós fogyasztási cikkek esetében júniusban jelentősebb árcsökkenést mért a KSH. Mindezeket enyhén ellentételezte ugyanakkor a továbbra is emelkedő árindex a szolgáltatásoknál és az élelmiszereknél - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.
A monetáris politika szempontjából fontosabb, hogy a maginflációs mutató ismét négy százalék alá mérséklődött. Az árnyomás tehát enyhült a magyar gazdaságban, de továbbra is magasnak tekinthető. Ugyanakkor a mérséklődés miatt az MNB valószínűleg továbbra is kivár, hiszen az adatok is azt a jegybanki várakozást támasztják alá, hogy az év második felében összességében mérséklődhet az árnövekedés tempója. Virovácz osztja ezt a véleményt, és 2019 egészére 3,3 százalékos inflációt vár.
Kettősség jellemzi a magyarországi inflációt: a piaci szolgáltatásoknál még mindig magas az árnövekedés dinamikája, ezt főleg a hazai fogyasztás és a bérnövekedés befolyásolja. A fogyasztási cikkeknél viszont mérséklődtek az árak, itt a használt és új gépjárművek ára emelkedik ki. Az európai piacon romlott a kereslet irántuk. Továbbra is visszafogott a lakosság inflációs várakozása, a 3 százalékos inflációs céllal összhangban alakul - mondta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.
Várakozása szerint szeptemberig lassulás várható az inflációban. Amennyiben a kiskereskedelem lanyhulást mutat és a bérdinamika is visszafogottabb lesz, az szintén lefelé terelheti az inflációt. A jegybank kényelmes helyzetben maradhat, mert a fő inflációs adat várhatóan lassulást mutat majd, így szeptemberig még szimbolikus szigorításra sem lesz szükség. Németh idén éves átlagban 3,4-3,5 százalékos inflációt vár, decemberben pedig 4 százalék körül lehet a pénzromlás üteme.
Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató is csökkent, 3,5 százalékra júniusban a májusi 3,7 százalékról. A maginflációs tételekben tapasztalt enyhe csökkenés összhangban lehet a jegybank várakozásával, miszerint az eurozóna lanyhuló inflációs nyomása kontroll alatt tarthatja az áremelkedés irányába mutató hazai tételeket, a stabil bérnövekedést és erős fogyasztói keresletet - tette hozzá Varga Zsombor, az Erste Bank Zrt. junior makrogazdasági elemzője.
A jelenlegi inflációs számok csökkenése nem mutat abba az irányba, hogy a jegybanknak a közeljövőben fel kellene adnia laza monetáris politikáját. Idén nem valószínű érdemi szigorítás a monetáris oldalról, így a bankközi kamatszintek alacsony szinten maradhatnak. Nem valószínű, hogy a 3 hónapos Bubor 0,25 százalék fölé emelkedjen az év végéig. A laza monetáris kondíciók fennmaradásáról és az alacsony kamatszintekről tehát újabb bizonyítékhoz juthatott a piac, ennek következményeként a forint gyengüléssel reagált a friss inflációs adatra.
A csaknem 6,5 éves inflációs csúcsról lejjebb mozduló index tavaly december óta most először mutatott csökkenést a megelőző havi év/éves számhoz képest, de még így is bőven az MNB inflációs célsávjának felső részében tartózkodik. A kiemelten figyelt maginflációs mutatók is visszaesést mutattak. A headline-hoz hasonlóan több mint 6 éves csúcsról került kissé lejjebb a KSH maginflációs üteme, míg az MNB által kiemelt mutatóként kezelt indirekt adóktól szűrt maginfláció szintén 0,2 százalékpontos csökkenéssel 3,5 százalék lett. A MNB által számított többi tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatója is csökkenést mutatott az előző hónaphoz képest Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. prognosztája.
Várakozás szerint 2019-ben az éves átlagos teljes infláció várhatóan csak mérsékelt emelkedést mutat majd a 2018-as átlaghoz képest (3,0-3,5 százalék), de az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása. A következő hónapok inflációs számai további csökkenést mutathatnak, de jellemzően továbbra is a 3 százalék fölötti tartományban. A monetáris politikai kilátások szempontjából azonban sokkal inkább a harmadik negyedéves inflációs jelentésben látható maginflációs előrejelzések, illetve az ECB következő hónapokban érkező döntései lehetnek irányadóak. Az adatvezérelt üzemmódban lévő monetáris politika várhatóan változatlan feltételekkel, illetve csak a minimálisan szükségesnek látszó szigorító lépésekkel halad majd előre.
Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a monetáris tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. A monetáris kondíciók lassú szigorítása elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet. Így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, nem kizárt, hogy az MNB egyelőre kivár - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.
Az üzemanyagok 2018 közepétől látott magas bázisa miatt a következő hónapokban csökkenhet, az őszi hónapokban pedig megint 3 százalék közelébe kerülhet, majd decemberben az üzemanyagárak 2019 végi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat az inflációs, így éves átlagban 3,4 százalék lehet a tavalyi 2,8% után. Ez az érték magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az árak gyorsulását. A maginfláció tartósan 4 százalék közelében lehet idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését - prognosztizál a szakértő.