A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtatott egyelőre főbb iránymutatásán, miután az augusztusi inflációs ráta is megközelítette a 4 százalékot. Augusztusában az éves összevetésben számított infláció 3,9 százalék volt, míg a maginfláció 4,7 százalékon alakult. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,2 százalékos értéket mutatott- áll az MNB értékelésében.

Ezek alapján a maginfláció közel 2 százalékkal haladja meg a jegybank 3 százalékos középtávú célértékét, de a most még legfontosabbnak számító, a minden változó értéktől megszűrt ráta is túlmegy a célhoz szabott plusz/mínusz egyszázalékos tűréssávon.

Kapcsolódó

Az MNB a likviditási folyamatok, valamint a rövid kamatok mozgásának kisimítása érdekében új eszközt jelentett be, amiből Blahó Levente és Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzői arra következtetnek, hogy a 360-as forint-euró árfolyam tekinthető jelenleg a jegybank fájdalomküszöbének.

A következő hónapokban a magasabb üzemanyagárak miatt az infláció 4 százalék közelében maradhat, majd az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Jövő áprilisban és májusban átmeneti megugrással lehet számolni a bázishatás miatt: az idén ezekben a hónapokban ugyanis jelentősen csökkent az üzemanyagok ára, valamint ingyenes volt a parkolás a járványintézkedések miatt, ezek pedig lefelé húzták az inflációt - állapította meg Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. elemzője. A mostani kilátások alapján az idén az éves átlagos infláció 3,6 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos lehet.

Bár tovább emelkedett a fő inflációs mutató, az elmúlt hónapokhoz képest az üteme jelentős lassulást mutat - mondta Virovácz Péter, az ING elemzője. A mostani jelentős lassulás mögött egyértelműen az átmeneti és egyszeri inflációs tényezők alakulása húzódik meg. Véleménye szerint nem lenne meglepő, ha a jegybank tovább erősítené kommunikációjában, hogy nőttek az inflációs kockázatok és szigorítást helyezne kilátásba, amennyiben a továbbiakban sem enyhülne az árnyomás. Ugyanakkor talán még túl korai lenne szeptemberben kamatemelést várni a jegybanktól, hiszen a következő hónapokban már egyértelműen lassuló árdinamikára lehet számítani a bázishatás, a csökkenő olajárak és a koronavírus okozta erős, kínálati oldalon jelentkező inflációs nyomás enyhülése miatt - tette hozzá az elemző.