A novemberi tetőzés nem egy egyszeri rossz adat, hanem csak egy fázis a még hosszú ideig, akár 2022 egészében fennmaradó inflációnak. A KSH adatközlését az árszínvonal novemberi alakulásáról még várhatóan több magas érték követi a következő hónapokban, és sem a belföldi, sem a nemzetközi tényezők nem segítik a gyors mérséklődést.

Néhány hónappal ezelőtt is az volt az elterjedt álláspont, amit még most is osztanak jegybankárok és közgazdászok, hogy a járványválságból való kilábalás csak ideiglenesen dobja meg az árakat. Összejön, hogy az olajtermelő országok pótolni akarják bevételeiket a Covid miatt visszaesett forgalomban, ezért magasan tartják az olajárat.

Közben az ipar és az elektronika minden szegmensében fontos félvezetők gyártását nem lehet a hirtelen megnőtt kereslet ütemében kielégíteni, a maréknyi ázsiai óriáscégnek nincs hozzá kellő kapacitása. Ami áru piacra kerül, az is lassabban jut el a világ egyik pontjából a másikba, mivel a koronavírus okán szétesett ellátási láncok és mechanizmusok sem tudtak még teljesen visszaépülni.

Itthon ezeket a külső tényezőket tetézi, hogy a lakosság is rendkívül élénk kereslettel jelentkezik a kínálatban korlátos piacon, az árakat ez is tovább emeli.

Mint azt Sylvain Broyer a Standard & Poor’s Európával foglalkozó vezető közgazdásza lapunknak korábban elmondta, ebben az esetben az ideális szakmai válasz, hogy az állam csökkenti az adókat, ezzel is mérsékelve a lakosságra nehezedő terheket amit az infláció okoz. Ebbe a gondolkodásba illik a benzinárak rögzítése, vagy a szerb kormány döntése az alapvető élelmiszerárak befagyasztásáról. A másik oldalon a jegybanknak hosszabb távra kell néznie, döntéshozatalában átnézni az infláció pillanatnyi megugrásán és előretekinteni.

Utóbbi persze azt az egyre inkább tévesnek bizonyuló feltételezést veszi alapul, hogy az infláció elszállása ideiglenes, és néhány hónapon belül minden visszatér a régi kerékvágásba.

Elemzők: korrekció kell a költségvetésben

A friss adatok alapján idén az éves átlagos infláció 5 százalék körül lehet, jövőre pedig minimális lassulásra lehet számítani, 4,9 százalék körüli mutató várható. A jelenlegi kilátások szerint jövő év végén is csak 3,5 százalék körüli szintre lassulhat az éves infláció. Az inflációs nyomás miatt a jegybank folytatja a kamatemelési ciklust, erre már az MNB is utalt a napokban – Németh Dávid, K&H Bank.

Szinte borítékolható, hogy a decemberi infláció is 7 százalék felett marad, de még a jövő év első negyedévében is bőven 6 százalék feletti inflációval számolhatunk. Mindezek alapján a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hetekben. Várakozásunk szerint az effektív kamat legalább 4,25 százalékra emelkedik majd a következő év első felére. Hogy ennél is magasabbra megy-e, az csak azon múlik, hogy mikor indul el a költségvetési szigorítás – Virovácz Péter, ING.

A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 5 százalékról 5,1 százalékra, jövőre évit pedig 4,7 százalékról 5 százalékra emeljük, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz – Suppan Gergely, Takarékbank.

Előretekintve pozitívum, hogy januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból. Ugyanakkor mindent egybevetve az inflációs cél elérése a korábban előrejelzettnél több időt vehet igénybe, várhatóan csak 2022 után következhet be. Bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor még nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás. Másrészt több ágazat, például az élelmiszeripar és építőipar is alsó hangon 10-20 százalékos áremelést vetített előre 2022-re – Nagy János, Erste Bank

Ürül a szerszámosláda

Az infláció, mint elsődleges horgony alapvetően a jegybank felségterülete, a monetáris politika feladata ezúttal is, hogy mérsékelje, majd kordában tartsa az árak emelkedését.

Magyar Nemzeti Bank középtávú inflációs célja 3 százalék, amihez egy plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávot alkalmaz. Vagyis a novemberi inflációs adat jóval több mint a kívánatos ütem kétszerese, és tartósan az elfogadható érték tűréshatárán felül alakul a mutató, várhatóan idén és jövőre is 5 százalék körül.

A jegybank neki is állt annak. amit ilyenkor a rendelkezésre álló eszközeivel tehet.

  • Elkezdte emelni az alapkamatot. A júniusi 0,9-ről immár 2,1 százalékra nőtt az alapkamat, minden valószínűség szerint az idei utolsó kamatdöntésen egy újabb 30 bázispontos emelésről dönt a monetáris tanács.
    A tényleges kamatszint azonban ennél is magasabb, a csütörtökönként tartott egyhetes betéti tenderek aukcióin ugyanis az alapkamattól el lehet térni, így az ezeken kialakuló, az alapkamatnál magasabb kamatszint az, ami ténylegesen érvényes a piaci működésben. Amióta ezt a lehetőséget az MNB megteremtette emelt is minden alkalommal, a legutóbbi tender után a tényleges kamatszint így jelenleg 3,1 százalék, ami várhatóan tovább emelkedik ezen a héten és az év hátralevő részében is.
  • Abbahagyja az eszközvásárlást. Az MNB korábbi politikájának alapvetése volt, hogy anélkül igyekezett a bankrendszer bevonásával többletlikviditást biztosítani a gazdaságnak, hogy saját mérlegét növelné. Ez is megváltozott a járványválság indultával. Más jegybankokhoz hasonlóan Magyarországon is ilyen eszközökkel igyekezett pénzt juttatni a rendszerbe monetáris tanács. Az infláció megjelenésével ezt a programot is leállítják, ennek menetrendjét ismerteti a jövő héten az jegybank.
  • Nem csak tettben, szóban is irányít. A jegybanki vezetés, leginkább a területért felelős Virág Barnabás alelnök most is igyekszik minden adandó alkalommal megerősíteni a piacok felé, hogy a monetáris tanács tisztában van a körülményekkel, ura a helyzetnek és kész lépni.

A jegybank hitelességén kisebb csorbát ejtett a szeptemberi kamatdöntés, amikor lassított a kamatemelés ütemén és 30 helyett csak 15 bázisponttal vitte feljebb a rátát. Ebből a piacon többen arra következtettek, hogy a monetáris tanács immár megnyugtatónak találja az inflációs kilátásokat, miközben a régióban minden jegybank tetemes kamatemelések mellett döntött az infláció emelkedését látva. Virág szerint nem hibázott az MNB, a rendkívül bizonytalan helyzetben arra reagált mindössze, ami akkor látható volt, majd ahogy változott a helyzet, ismét meghozta a megfelelő lépéseket.

MNB: a lakosság is érzi a magasabb inflációt

A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatóink – a keresletérzékeny termékek árindexe és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja – emelkedtek az előző hónaphoz képest – áll az MNB havi inflációs értékelésében. Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 0,6 százalék volt, ami alacsonyabb az októberinél, de magasabb az elmúlt éveket jellemző novemberi értéknél Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető.
A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók novemberben az előző hónaphoz képest emelkedtek és értékük a jegybanki célsáv fölött alakul.

Széthúzó szövetség

A megjelent és mindent borító infláció azt sajátságos helyzetet teremtette, és minden jel szerint tartóssá is teszi, hogy a nem oly rég összhangban működő költségvetési és monetáris politika most teljesen ellentétes irányba akar haladni.

A gazdasági kormányzat számos juttatással, családi áfa-visszatérítéssel, nyugdíjprémiummal, 3 helyett 5 százalékos nyugdíjemeléssel, fegyverpénzzel, bérfejlesztéssel, támogatott hitelekkel igyekszik – a választásoktól nyilván nem függetlenül – költési lehetőséget biztosítani a háztartásoknak.

Mindezt úgy, hogy a kínálati korlátok miatt eleve emelkednek az árak, amit csak tovább tüzel a megemelkedett költési lehetőségekből adódó, a válság miatt amúgy is halasztott kereslet. A politikai motiváción túl a piaci szereplők is kénytelenek emelni a béreket, lévén mostanra ismét megjelentek a járványválság előtti szűkösségek a munkaerőpiacon, egyes szektorokban meg annyira átalakult a helyet, hogy sok szolgáltatás már nem is képes újranyitni.

Az MNB elveti azokat az aggodalmakat, hogy a magas kamatok visszavetnék a gazdasági növekedést. Sőt Virág Barnabás a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy jelen helyzetben épp a kezeletlen pénzromlás az, ami a bővülést veszélyezteti. A következő negyedévekben a világpiaci környezet visszafogja majd a magyar gazdaságot, a költségvetési források viszont segítik a növekedést. Virág szerint az MNB feladata, hogy a célkeresztben most egyedül az infláció megfékezését tartsa.