Ha a háromhavi mozgóátlagokat nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy az idei március és május közötti időszak majdnem rekordnak számít, mindössze egyetlen olyan alkalom volt eddig, amikor többen dolgoztak egy ilyen periódusban;
2023 szeptember-november között a foglalkoztatottak száma 4 millió 755 ezer fő volt, ennyien még soha nem dolgoztak három hónapos időszak során.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kimutatása szerint a 2024. március és május közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 41 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
A külföldi telephelyen dolgozók száma 108 ezer fő volt, 7 ezerrel több, mint egy éve, a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 8 ezerrel, 61 ezerre mérséklődött.
A foglalkoztatási ráta az uniós módszertanban kiemelten figyelt 15-64 éves korosztályban 75,1 százalékra emelkedett március-május között. Egy éve 74,5 százalékon, a megelőző három hónapban 74,9 százalékon állt a mutató.
A munkanélküliek száma 218,7 ezer fő volt a vizsgált három hónap átlagában, egy év alatt 27 ezer fős a növekmény, míg a megelőző három hónaphoz képest közel 5,5 ezer fővel csökkent a számuk. A nemzetközi módszertan szerint számított munkanélküliségi ráta március-május között 4,4 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 3,9 százalékkal, a megelőző három hónaphoz képest azonban 0,1 százalékponttal alacsonyabb értéket közöltek.
Az NFSZ nyilvántartásában 225,9 ezer regisztrált álláskereső szerepelt májusban, ami több mint 2,6 ezer fővel kevesebb, mint egy éve. Az álláskeresők száma egy év alatt 1,2 százalékkal, egy hónap alatt 2 százalékkal csökkent. 2024. májusban 112,9 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 89,9 ezer maradt betöltetlen.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője szerint a munkaerőpiac feszességének korábban látott oldódása tovább lassul. A szakértő szerint a foglalkoztatottság növekedése kitart, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent 4,4 százalékra.
Ez ugyan elmarad az általunk várt 4,3 százalékos értéktől, ugyanakkor a májusi egyhavi adat 4,3 százalékra mérséklődött. Továbbra is azzal számolunk, hogy a következő hónapokban további csökkenést fog regisztrálni a KSH a munkanélküliségi rátában
– fogalmazott Balog-Béki Márta.
Úgy látja, továbbra is kedvező fejlemény, hogy az inaktivitás csökkenése éves összehasonlításban még mindig markáns. Mindez a foglalkoztatottak bővülése és a népesség kismértékű csökkenése mellett a munkanélküliek számának emelkedésében csapódik le éves összehasonlításban. Ugyanakkor utóbbiak körében éves alapon már kisebb az emelkedés, mint egy hónappal ezelőtt, ami ugyancsak a munkaerőpiac oldódásának lelassulására, megállására utal.
A fentiek mellett ugyanakkor elég valószínűnek tartja az MBH elemzője, hogy ebben a szezonalitásnak érdemi szerepe lehet:
a téli időszakban a foglalkoztatottak száma mindig csökkenni szokott, a tavaszi-nyári hónapokban azonban ez megfordul.
A szezonalitásnak a munkanélküliségi ráta további csökkenésében lehet még szerepe a közeljövőben.
Az év második felében azonban egyre inkább elkezdhet érződni a gazdaság talpra állása a munkaerőpiacon is, így év végére a munkanélküliségi ráta visszatérhet a 4 százalékos szint alá
– fogalmazott.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a munkaerőpiac elmúlt egy évben látott oldódása mellett továbbra is feszesnek tekinthető,
a teljes foglalkoztatottság állapota nincs túlságosan messze.
Balog-Béki Márta szerint ahogy az év második felében a gazdasági növekedés erőteljesebbé válhat, úgy jelenthet ez nyomást az inflációra, amelynek éves értéke kismértékben egyéb okokból (a bázishatás és a magas reálbérnövekedés miatt) amúgy is emelkedhet.
Emiatt különösen fontos lenne, hogy a vállalatok erőteljesebben forduljanak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósítsanak meg olyan, elsősorban tőkeintenzív beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg
– hangsúlyozta.
Virovácz Péter szerint a részletes adatok alapján azt is láthatjuk, hogy májusban a gazdaságilag aktívak száma ismét csökkent, részben a népességfogyás hatására, részben pedig az inaktívak számának növekedése okán, miközben a munkanélküliek száma megközelítőleg annyival csökkent, amennyivel a gazdaságilag aktívak száma. A foglalkoztatotti létszám pedig bőven hibahatáron belüli változást mutatott.
Az ING elemzője kiemelte, egy havi adatból messzemenő következtetést persze nem érdemes levonni, de úgy tűnik, hogy
fennmaradni látszik a munkaerő iránti kereslet, hiszen ötödik hónapja, ha lassuló ütemben is, de trendszerűen bővül a foglalkoztatás.
Egyébként nagyjából hasonló pozitív tendencia körvonalazódik a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos adatokból is. Vagyis a magyar gazdaság recesszióból való kilábalásával párhuzamosan - nemzetgazdasági szinten - némileg javul a munkaerőpiac állapota – magyarázta Virovácz Péter.
A népességfogyás hatására a foglalkoztatási ráta újabb csúcsot döntött, elérve a 65,2 százalékos értéket májusban. Az aktivitási arány is a mindenkori csúcsán maradt.
Szerinte a friss munkaerőpiaci adatok fényében még egy lépéssel közelebb kerülünk a kérdés megválaszolásához, hogy miért emelkednek még mindig ilyen dinamikusan a versenyszférában a bérek, miközben a felmérések inkább 5-10 százalékos fizetésemelést jeleztek előre az idei évre.
A munkaerőpiac a vártnál gyorsabban állt helyre, miközben a hamarosan belépő új termelői kapacitások arra ösztönzik a vállalatokat, hogy tartsák meg a munkaerőt. Az is igaz ugyanakkor, hogy az üres álláshelyek száma is csökken, ám ez elsősorban a szabad pozíciók megszüntetésének a következménye és csak kisebb mértékben vezérli a pozíciók betöltése. Emellett az is segítheti a vállalatok rugalmasságát a munkaerőköltségek elviselésében, hogy jelentős likviditást halmoztak fel a bizonytalannak tűnő gazdasági környezetben és tőke helyett a munkaerőbe fektetik a szabad forrásokat
– fogalmazott az ING elemzője.
Az előttünk álló hónapokban a munkaerőpiacot kettős erők formálják majd – fogalmazott a szakértő. Egyrészt a nyár közeledtével a szezonális foglalkoztatás növekedésnek indul, ami segítheti a ráták további lassú javulását. Szintén ebbe az irányba hathat, amennyiben valóban tartós lesz az építőipar kezdődő felívelése. Ezzel szemben áll azonban Virovácz Péter szerint
az ipar gyenge teljesítménye,
ahol egyre több helyről lehet hallani a rendelések visszaesése miatti munkaidő racionalizálásról. Ez még mindig elsősorban csak a munkaidőkeretek rugalmasabb felhasználását jelenti, ám részben már elbocsátásokat is tapasztalni a szektorban. Mindezek eredőjeként összességében enyhe javulásra számíthatunk a következő hónapokban, amennyiben a kedvező belső piaci folyamatok kitartanak. Az év végére nagyjából 4,2 százalék közelébe, esetleg némileg ez alá is süllyedhet az állástalanok aránya - fogalmazott.