Szeptemberben az ipari termelés volumene 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,7 százalékkal csökkent. A legnagyobb súlyú járműgyártás – nagyrészt a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások következtében – jelentősen, 26 százalékkal visszaesett - számolt be a KSH.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 augusztusához képest 0,3 százalékkal mérséklődött. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 szeptemberében.

Kapcsolódó

Az ipari export volumene 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 27, a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 12,0 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése viszont javult 7,0 százalékkal, a feldolgozóiparé 5,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 3,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 19,1, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 15,0 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 23 százalékát kitevő járműgyártás az alágak közül a leginkább, 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártás volumene 29, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 26 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is visszaesett, 11,4 százalékkal. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 10,2, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 23 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból mintegy 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 11,1 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (23 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,4, a második legjelentősebb italgyártás pedig 13,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Mindössze két alágazatban mérséklődött a kibocsátás: a halfeldolgozás, -tartósítás 5,9, a növényi, állati olaj gyártása 1,1 százalékkal csökkent.

A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, elsősorban a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása eredményeként.

A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 6,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,3 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. 

Folytatódott a növekedés a kisebb súlyú gép, gépi berendezés gyártásában is. A termelés volumene 13,3 százalékkal nagyobb volt a 2020. szeptemberinél, és szinte mindegyik szakágazatban bővülést mértünk.

A vegyi anyag, termék gyártásában megállt a hónapok óta tartó növekedés. Szeptemberben a kibocsátás 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, főként a meghatározó súlyú műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.