Idén áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 15,7, naptárhatástól megtisztítva 15,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. 2022. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 11,8 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál – közölte a KSH, amely szerint naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 15,8 százalékkal nőtt.
Márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene - a jelentős bázishatás eredményeként, vagyis azért mert a 2021-es év gyengébb volt - 16,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt. Az előző hónapban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,2 százalékkal nagyobb, azaz lényegében a tavaly márciusival megegyező volt a forgalom. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 29,7 százalékkal nőtt az eladások volumene. Ezen belül a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 320,4 százalékkal, vagyis több mint négyszeresére, a használtcikk-üzletekben 238,7 százalékkal háromszorosára, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 75,3 százalékkal nőtt az értékesítés, amiben jelentősen közrejátszott a tavaly márciusi alacsony bázis is.
Most a friss adatok áprilisról már ettől eltérő trendet mutatnak: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 15,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 37,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
A nagy különbségek oka, hogy már 2021. áprilisában nem voltak jelentős boltzárral járó korlátozások az egész hónapban a koronavírus-járvány miatt.
Májusban az lesz érdekes kérdés, hogy megjelenik-e az inflációs hatás, mint fékező erő a vásárlásoknál. A legutóbbi adatok szerint áprilisban 9,5 százalékos volt a drágulás átlagos mértéke.