2024 első három negyedévében 8709 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3 százalékkal elmaradt a tavaly január-szeptemberitől – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten 15 százalékkal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban 30, a községekben 16 százalékos volt a 2023. első három negyedévihez képest.

Pest régió lakásépítéseinek száma 29 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A legtöbb régió lakásépítését is visszaesés jellemezte, érdemi növekedés csupán a Dél-Alföldön történt, ahol 16 százalékkal több lakás épült, mint 2023 azonos időszakában.

Budapesten a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást. A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített lakással.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53 százaléka családi házban, 42 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2,1 százaléka lakóparkban készült el.

Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban.

Míg az egylakásos épületekben engedélyezett lakások száma 14 százalékkal nőtt, addig három- és annál több lakásos épületekben 18 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték.

2023 azonos időszakához képest Budapesten kívül a Dél-Alföldön (-14 százalék) és a Közép-Dunántúlon (-12 százalék) csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma. A legnagyobb mértékű növekedést a Dél-Dunántúlon (52 százalék) és az Észak-Alföldön (51 százalék) regisztrálták. A két régióban meghatározó a Pakson és Debrecenben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó lakásfejlesztések szerepe - emelte ki a KSH.

Budapesten 3391 lakás építését engedélyezték, ami 34 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakihoz képest. A kerületek többségében a 100-at sem érte el az engedélyezett lakások száma, ugyanakkor kiugró mennyiségű, közel 1400 lakás építését kezdeményezték a X. kerületben.

A megyei jogú városokban 7,1, a többi városban 15, a községekben pedig 20 százalékkal nőtt az építendő lakások száma a 2023. első kilenc hónapjához képest. Kiemelkedő számú lakás építését kezdeményezték Debrecenben (936), Pakson (380) és Győrben (332).

A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023. január-szeptemberinél 14 százalékkal több, összesen 7173 lakóépület építését engedélyezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma 2659 volt.

A friss adatok nem okoztak meglepetést. A csökkenés mindkét mutatónál várható volt a korábbi adatok alapján. Az első félévben az átadott lakások és a lakásépítési engedélyek száma egyaránt 18 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól

– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ugyanakkor elmondta azt is a szakértő, hogy a kereslet már felfutóban van az új lakások piacán is. Az idei év első 10 hónapjában 26 százalékkal nőtt az új lakások iránti kereslet éves összevetésben.

„Bár ez jelentős növekedést jelent, ám nagyon alacsony szintről indult, mivel az elmúlt két évben az új lakások iránti érdeklődések száma 22-42 százalékkal csökkent” – mondta.

Az új lakások piacon már most látható keresletnövekedés jövőre tovább folytatódhat az állampapírokból kiáramló tőke miatt, ami még feljebb tornászhatja az új lakások árait. Ez ösztönözheti a beruházókat újabb fejlesztésekre, ami fordulatot hozhat a lakásépítésekben is.

A hazai ingatlanalapok finanszíroznák a bérlakások építését?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta a hazai ingatlanpiac legmeghatározóbb szereplőit, valamint az ÉVOSZ képviselőit abból a célból, hogy megvitassák a lakhatási válság kérdéseit és a kormány javaslatait a helyzet kezelése érdekében.