Tovább lassult az infláció tavaly decemberben. A 2,7 százalékos ütem alacsonyabb kicsit a várakozásoknál, és lassulást jelent a novemberi 3,1, illetve az októberi 3,8 százalékhoz képest - kommentálta a KSH friss adatait Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. A visszaesés az olcsóbb üzemanyagokkal magyarázható, csak ez körülbelül 0,6 százalékponttal húzta le az inflációt két hónap alatt.
Gyorsabb lehet
A változékony energia-, hatósági és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció decemberben 2,8 százalékot tett ki. Ugyan az infláció mérséklődött, a maginfláció viszont gyorsul és egyre közelebb kerül a jegybank 3 százalékos inflációs céljához, és várhatóan a következő hónapokban is tovább gyorsulhat. Várakozása szerint 2019 elején kerülhet emelkedőre, márciusig 3,2 százalékos szintre emelkedhet az infláció. Összességében 2019-ben a mostani kilátások alapján 3 százalék közelében lehet az éves átlag. A mutató alakulása nagyban függ az olaj- és üzemanyagáraktól, de felfelé mutató inflációs kockázatot jelent egyrészt, hogy várhatóan 8-10 százalékkal emelkednek az idén a bruttó átlagfizetések, másrészt pedig a lakossági fogyasztás továbbra is erős marad.
Idén az éves átlag meghaladhatja a 3 százalék (3,1-3,3 százalék) és a maginfláció is a 3 százalékos határ fölé kerülhet. Ugyanakkor részben a bázishatás miatt is várható folyamatos emelkedő trend - állapította meg Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. prognosztája. Részben az olajár-emelkedés jelentős szerepe, részben a 2018 szeptemberében az MNB által hozott döntések (a monetáris "normalizációs" folyamat kezdete) miatt rövid távon csak akkor jöhet további jegybanki reakció, ha a forint esetleges további gyengesége vagy a béremelkedési trend tovább növeli az inflációs kockázatokat.
Az adatközlést követően a forint minimális ingadozást mutatott, az euró-forint keresztárfolyam nagyrészt a 321-322-es sávban mozgott.
Felkészül az MNB
Az üzemanyagárak további esése miatt januárban 3 százalék alatt maradhat a drágulás üteme, majd a következő hónapokban ismét e fölé emelkedhet, ezzel együtt éves átlagban 3 százalék lehet a pénzromlás a tavalyi 2,8 százalék után - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Az ütem alacsonyabb lehet, ha az olaj, energia, valamint az üzemanyagárak tartósan a jelenlegi szint közelében marad, ezzel szemben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még csak igen kismértékben mutatkoznak jelei. A maginfláció ugyanakkor tartósan elérheti a 3 százalékot idén.
Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Így az MNB fokozatosan felkészülhet a monetáris kondíciók normalizálására, a monetáris tanács 2019 során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát, azonban az alapkamat 2020 közepéig változatlan maradhat - tette hozzá az elemző.
A volatilis áralakulású tételektől megtisztított árindex 2,8 százalékkal nőtt (0,2 százalékponttal magasabb, mint novemberben). Ez 2014 óta a második legmagasabb érték. Az inflációs nyomás tehát egyértelműen erősödik a gazdaságban - mondta Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője.
Várakozása szerint a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik, különösen januárban, amikor jellemzően a vállalatok átáraznak. A jelentős költség oldali nyomás (emelkedő bérek, dráguló nyersanyagok, gyengébb forint) miatt, a vállalatok jelentős átárazásokat hajthattak végre január folyamán. Mindez az MNB-t belátható időn belül a monetáris politika normalizációjának megkezdésére ösztönözheti - hangzik a konklúzió.
A következő hónapokban némileg emelkedik majd az infláció, de a gyorsulás nem lesz túl számottevő. Emellett a 2019-es éves átlagos infláció nem valószínű, hogy meghaladja majd a jegybanki célt. Egészen más a helyzet a maginflációnál, amely várhatóan hamarosan 3 százalék fölé emelkedik - tette hozzá Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. szenior makrogazdasági elemzője.
A agyar jegybank idén megteszi az első lépéseket a normalizáció irányába - ezt az adószűrt maginfláció várható alakulása indokolhatja majd leginkább. Mivel azonban a további monetáris szigorítás előtti tér érdemben szűkült a tér a Fednél és az ECB-nél is, ez az MNB-nek is lehetőséget ad arra, hogy a kamatok normalizálása lassú és elnyújtott folyamat legyen.