A KSH tájékoztatás szerint 2024. áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 645 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 444 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,5, a nettó átlagkereset 13,4, a reálkereset pedig 9,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 516 000, a nettó kereset mediánértéke 357 900 forintot ért el, 16,6, illetve 16,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában kimutatott értékeket.

Csökkent az átlag

Ez azt is jelenti, hogy 2024 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 645 300 forint volt, 13,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Kapcsolódó

A statisztikai hivatal tábláit böngészve ugyanakkor az is kiderült, hogy a bruttó átlagkereset 13 ezer forinttal csökkent márciushoz képest (a márciusi 658 420 forintról), illetve a nettó átlagkereset 437 849 forintról 429 101 forintra csökkent. 

Kép: Economx.hu

A medián kereset – vagyis az a középső érték, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres - viszont valóban növekedett, 510 ezerről 515 ezerre. Az is látható, hogy a bruttó átlagbértől jelentős mértékben elmarad a bruttó medián bér. 

Idén áprilisban 135 ezer forint volt a különbség, márciusban pedig közel 150 ezer forint. Jól jellemzi a helyzetet, hogy miközben az átlag bruttó kereset, ami a kiugró jövedelmek miatt alaposan torzít,

már 2022 novemberében átlépte az ötszázezer forintot, addig a mediánbér csak 2024 márciusában érte el ezt a szintet.

Egyébként legutóbb tavaly júliusban fordult elő, hogy a nettó és a bruttó átlagkereset csökkenést mutatott hó per hó alapon. 

Kép: Economx.hu

A mélyponton már túl

Ennek ellenére a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Czomba Sándor mégis úgy értékelte a helyzetet, hogy a reálbérek dinamikus növekedése és az óvatossági motívum oldódása támogatja a fogyasztás emelkedését, amely fokozza a gazdasági növekedés ütemét.

A reálbér, illetve az átlagkeresetek ugyanis akkor értelmezhetőek a leginkább, ha összevetjük azokat az inflációval és az élelmiszerek árával. 

Ebből a szempontból a magyar lakosság az abszolút mélyponton valószínűleg 2023 februárjában volt. 

Kép: Economx.hu

Az élelmiszerek árai éves szinten 43,3 százalékkal emelkedtek, az infláció mértéke 25,4 százalékos volt, míg a reálbér 19,6 százalékkal ért kevesebbet. 

Ehhez tegyük hozzá azt is, hogy tavaly áprilisban 6,9 százalékkal ért kevesebbet mint 2022 azonos időszakában.

Tízszázalék feletti bérnövekedésre várva

Ugyanakkor éves szinten valóban bizalomra ad okot a helyzet. Virovácz Péter pénzügyi elemző szerint tekintettel arra, hogy az infláció már elindult fölfelé, miközben az átlagbér dinamikus növekedési üteme lényegében fennmaradt, így a reálbérek éves bázison mért emelkedése némi lassulást követően továbbra is magasan, 9,5 százalékon állt áprilisban. Az ING Banknál előre tekintve egyrészt csekély ütemben lemorzsolódó bérnövekedéssel számolnak (a versenyszféra oldaláról), másrészt szerintük erősödik majd az infláció.

Az ING Bank

idén átlagosan 11,5-12,0 százalék körüli bérnövekedést vár, további érdemi pozitív kockázatok mellett. 

Virovácz Péter közölte azt is, hogy 4,1 százalékos átlagos inflációval számolnak 2024-ben.

Tehát az év egészében így akár 7 százalék is lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett egyébként csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 4 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis úgy tűnik, hogy inkább egy felzárkózás zajlik a 2023-as visszaesés után - fogalmazott az elemző.